1 Korinthus 10:1-13
1 Korinthus 10:1-13 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)
Testvéreim, azt akarom, hogy tudjátok, mi történt őseinkkel, akiket Mózes vezetett. Ők mindannyian a felhő alatt voltak, és gyalog mentek keresztül a tengeren. Mind Mózes követői lettek, amikor a felhő betakarta őket, és átkeltek a tengeren. Mindannyian ugyanazt a természetfölötti eredetű ételt ették, és ugyanazt a természetfölötti eredetű vizet itták. Ugyanis abból a szellemi kősziklából ittak, amely követte őket — az a kőszikla pedig Krisztus volt. A nép túlnyomó többségében azonban Isten nem lelte kedvét, ezért azok sorra elhullottak a pusztai vándorlás alatt. Ami velük történt, intő példa számunkra, hogy mi ne kívánjunk gonosz dolgokat, mint ők! Ne imádjatok hamis isteneket, mint ők! Ahogy az Írás mondja: „Leült a nép enni-inni, és fölkelt táncolni.” Szexuális bűnöket se kövessünk el, mint ahogyan közülük sokan, és emiatt egyetlen napon huszonhárom ezren pusztultak el. Krisztus türelmét se tegyük próbára, mint azok közül egyesek, akiket ezért kígyók pusztítottak el. Ne elégedetlenkedjetek, mint közülük sokan, akiket ezért megölt a pusztító angyal. Mindezek azért történtek, hogy tanuljunk a példájukból! Azért írták le, hogy figyelmeztessenek bennünket, akik ennek a korszaknak a végén élünk. Azért aki azt gondolja, hogy ő biztosan áll, vigyázzon, nehogy elessen! Eddig még csak olyan próbatétel ért benneteket, amely minden más embert is előbb-utóbb elér. Isten azonban hűséges, ezért nem fogja megengedni, hogy túl nehéz megpróbáltatásnak legyetek kitéve. Sőt, amikor a próbatétel kellős közepén vagytok, utat nyit nektek, hogy kiszabaduljatok belőle. Így ki fogjátok bírni a megpróbáltatást.
1 Korinthus 10:1-13 Hungarian Bible by Lajos Csia (CSIA)
Azt akarom ugyanis testvéreim, ne maradjon tudtotokon kívül, hogy bár atyáink mindnyájan a felhő alatt voltak, mindnyájan átmentek a tengeren és a felhő és a tenger útján mindnyájan bemerítkeztek Mózesbe, mindnyájan ugyanazt a szellemi kenyeret ették s mindnyájan ugyanazt a szellemi italt itták, – hiszen ittak az őket követő szellemi kősziklából, mely a Krisztus volt mégis a többségükben nem gyönyörködött az Isten, mindnyájukat leterítették ugyanis a sivatagban. Ezek ugyanis előképekül történtek, hogy mi ne legyünk gonosz dolgok kívánói, ahogy azok is kívánkoztak, se ne legyetek bálványtisztelőkké, mint közülük némelyek. Ahogy megírták: „Leült a nép enni és inni, s felkelt játszani.” Se ne paráználkodjunk, mint közülük némelyek paráználkodtak, s egy napon huszonháromezren hullottak el. Se ne kísértsük az Urat, mint ahogy közülük némelyek megkísértették, s a kígyók miatt pusztultak el. Se ne zúgolódjatok, mint ahogy közülük némelyek zúgolódtak, és a pusztító elveszítette őket. De mindezek előképekként estek meg azokkal, ám a mi intésünkre írattak meg, kik a korok végső eseményeinek megyünk eléje. Úgyhogy aki azt véli, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék! Csak emberi kísértés fogott elő titeket. Ám hű az Isten, aki nem engedi, hogy azon felül érjen titeket kísértés, amit elviselhettek, sőt a kísértéssel együtt a kijutást (kimenekedést) is megadja, úgyhogy a kísértést elviselhetitek.
1 Korinthus 10:1-13 Karoli Bible 1908 (HUNK)
Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok, atyámfiai, hogy a mi atyáink mindnyájan a felhő alatt voltak, és mindnyájan a tengeren mentek által; És mindnyájan Mózesre keresztelkedtek meg a felhőben és a tengerben; És mindnyájan egy lelki eledelt ettek; És mindnyájan egy lelki italt ittak, mert ittak a lelki kősziklából, a mely követi vala őket, e kőszikla pedig a Krisztus volt. De azoknak többségét nem kedvelé az Isten, mert elhullának a pusztában. Ezek pedig példáink lőnek, hogy mi ne kívánjunk gonosz dolgokat, a miképen azok kívántak. Se bálványimádók ne legyetek, mint azok közül némelyek, a mint meg van írva: Leüle a nép enni és inni, és felkelének játszani. Se pedig ne paráználkodjunk mint azok közül paráználkodtak némelyek, és elestek egy napon huszonháromezeren. Se a Krisztust ne kísértsük, a mint közülök kísértették némelyek, és elveszének a kígyók miatt. Se pedig ne zúgolódjatok, miképen ő közülök zúgolódának némelyek, és elveszének a pusztító által. Mindezek pedig példaképen estek rajtok; megírattak pedig a mi tanulságunkra, a kikhez az időknek vége elérkezett. Azért a ki azt hiszi, hogy áll, meglássa, hogy el ne essék. Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hű az Isten, a ki nem hágy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek.
1 Korinthus 10:1-13 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)
Nem szeretném, ha nem tudnátok, testvéreim, hogy atyáink mindnyájan a felhő alatt voltak, és mindnyájan a tengeren mentek át, és mindnyájan megkeresztelkedtek Mózesre a felhőben és a tengerben. Mindnyájan ugyanazt a lelki eledelt ették, és mindnyájan ugyanazt a lelki italt itták, mert a lelki kősziklából ittak, amely velük ment. Az a kőszikla pedig a Krisztus volt. De többségükben nem lelte kedvét az Isten, úgyhogy elhullottak a pusztában. Mindez példává lett a számunkra, hogy ne kívánjunk gonosz dolgokat, amint ők kívántak. Bálványimádók se legyetek, mint közülük némelyek, amint meg van írva: „Leült a nép enni, inni, és felkelt játszani.” De ne is paráználkodjunk, mint ahogy közülük némelyek paráználkodtak, és elestek egyetlen napon huszonháromezren. Krisztust se kísértsük, ahogyan közülük némelyek kísértették, és elpusztultak a kígyóktól. De ne is zúgolódjatok, mint ahogyan közülük némelyek zúgolódtak, és elveszítette őket a pusztító angyal. Mindez pedig példaképpen történt velük, figyelmeztetésül íratott meg nekünk, akik az utolsó időkben élünk. Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék! Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni.
1 Korinthus 10:1-13 Revised Hungarian Bible (RÚF)
Tudjátok meg, testvéreim, hogy atyáink mindnyájan a felhő alatt voltak, és mindnyájan a tengeren mentek át, és mindnyájan megkeresztelkedtek Mózesre a felhőben és a tengerben. Mindnyájan ugyanazt a lelki eledelt ették, és mindnyájan ugyanazt a lelki italt itták, mert a lelki kősziklából ittak, amely velük ment. Az a kőszikla pedig Krisztus volt. De többségükben nem lelte kedvét az Isten, úgyhogy elhullottak a pusztában. Mindez példává lett a számunkra, hogy ne kívánjunk gonosz dolgokat, amint ők kívántak. Bálványimádók se legyetek, mint közülük némelyek, amint meg van írva: „Leült a nép enni és inni, majd mulatozni kezdtek.” De ne is paráználkodjunk, mint ahogy közülük némelyek paráználkodtak, és elestek egyetlen napon huszonháromezren. Krisztust se kísértsük, ahogyan közülük némelyek kísértették, és elpusztultak a kígyóktól. De ne is zúgolódjatok, mint ahogyan közülük némelyek zúgolódtak, és elveszítette őket a pusztító angyal. Mindez pedig példaképpen történt velük, és figyelmeztetésül íratott meg nekünk, akik az utolsó időkben élünk. Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék! Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni.