Fordulj, fordulj, Szulamit!
Fordulj, fordulj, hadd csodáljunk!
Mit csodáltok Szulamiton,
amikor soraitok közt táncol?!
Mily szépen lépkedsz saruidban,
te fejedelmi lány!
Csípőd vonalai ékszerekhez hasonlóak,
művészi kéz alkotásai.
Köldököd kerek csésze,
melyből nem hiányzik a fűszeres bor.
Tested búzahalom
liliomokkal szegélyezve.
Két melled, mint két őzike,
mint egy gazellapár.
Nyakad elefántcsonttorony,
szemeid hesbóni tavak
a bat-rabbími kapunál;
orrod, mint a Libánon tornya,
mely Damaszkusz felé néz.
Fejed olyan, mint a Karmel,
és fejeden a haj, mint a bíbor;
egy királyt tartanak fogva fürtjei.
Mily szép vagy és mily kedves,
gyönyörűséges szerelmem!
Termeted pálmához hasonló,
melleid szőlőfürtökhöz.
Gondoltam: Felmegyek a pálmafára,
megragadom fürtjeit.
Olyanok melleid, mint a szőlőfürtök,
leheleted, mint az alma illata.
Ajkad íze, mint a legjobb boré,
mely szerelmesemtől árad felém,
álomban is megnedvesíti ajkam.
Én szerelmesemé vagyok,
és ő is utánam vágyódik.
Jöjj hát, szerelmesem,
menjünk ki a mezőre,
háljunk a ciprusok között!
Menjünk korán a szőlőkbe, nézzük meg,
fakad-e a szőlő, kinyílt-e virága,
virágoznak-e a gránátalmafák?
Ott ajándékozlak meg szerelmemmel.