Zsoltárok 89:31-52

Zsoltárok 89:31-52 RÚF

Ha fiai elhagyják tanításomat, és nem élnek törvényeim szerint, ha megszegik rendelkezéseimet, és nem tartják meg parancsolataimat, akkor bottal büntetem meg őket vétkükért, és csapásokkal bűnükért. De szeretetemet nem vonom meg tőle, és nem csalom meg, mert hűséges vagyok. Nem szegem meg szövetségemet, nem másítom meg, ami a számon kijött. Megesküdtem egykor szentségemre, és nem fogok hazudni Dávidnak: Örökké lesz utódja, trónja előttem lesz, mint a nap, megmarad örökre, mint a hold, a fellegek közt lakó igaz tanú. (Szela.) Mégis eltaszítottad fölkentedet, megvetetted, és megharagudtál rá. Felbontottad a szolgáddal kötött szövetséget, porig aláztad koronáját. Mindenütt leromboltad kerítését, erős városait romba döntötted. Fosztogatja minden arra járó, csúffá lett szomszédai előtt. Fölemelted támadói jobbját, örömöt szereztél ellenségeinek. Még kardja élét is elvetted, hogy ne tudjon helytállni a harcban. Megfosztottad tisztaságától, trónját a földre döntötted. Megrövidítetted ifjúsága idejét, szégyennel borítottad el. (Szela.) Miért rejtőzöl el oly soká, URam, miért lángol haragod, mint a tűz? Gondold meg, hogy mit ér az életem, milyen mulandónak teremtettél minden embert! Van-e olyan ember, aki életben maradhat, és nem lát halált, aki megmenekülhet a holtak hazájától? (Szela.) Hol vannak, Uram, régi kegyelmes tetteid, hűséged, amelyet esküvel fogadtál Dávidnak? Gondolj, Uram, szolgád gyalázatára, amit lelkemben szenvedek sok néptől! Mert gyaláznak ellenségeid, URam, gyalázzák fölkented lába nyomát.