Zsoltárok 132:8-18

Indulj el, URam, nyugalmad helyére, te és hatalmad ládája! Papjaidat vedd körül igazságoddal, híveid pedig hadd ujjongjanak! A te szolgádért, Dávidért ne fordulj el felkent királyodtól! Megesküdött az ÚR Dávidnak igazán, nem másítja azt meg: Véredből való utódot ültetek trónodra. Ha fiaid megtartják szövetségemet és intelmeimet, amelyekre tanítottam őket, akkor még az ő fiaik is trónodon ülnek mindvégig. Mert a Siont választotta ki az ÚR, azt kívánta lakóhelyéül: Ez lesz lakóhelyem örökre, itt fogok lakni, mert így kívánom! Gazdagon megáldom eledelét, szegényeit jól tartom kenyérrel, papjait körülveszem szabadításommal, hívei vígan ujjonganak. Ott növelem meg Dávid hatalmát, gondom lesz felkentem mécsesére. Ellenségeire szégyent borítok, őrajta azonban ragyogni fog koronája.