URam, miért állsz oly távol,
miért rejtőzöl el a szükség idején?
A bűnösök gőgjükben
üldözik a nincstelent,
de saját ármánykodásuk veszejti el őket.
Dicsekszik kapzsiságával a bűnös,
és áldást mond a haszonleső,
de ezzel megcsúfolja az URat.
Fennhéjázva mondja a bűnös:
Nem lesz számonkérés, nincs Isten!
Ez minden gondolata.
Útjai mindenkor eredményesek,
azt hiszi, hogy messze van ítéleted,
semmibe veszi ellenségeit.
Azt mondja magában:
Nem rendülök meg,
nemzedékek váltják egymást,
de engem nem ér baj.
Szája tele van átokkal,
csalással és durvasággal,
nyelve nyomorúságot és bajt okoz.
Ólálkodik a házak körül,
titokban meggyilkolja az ártatlant,
szeme a gyámoltalant figyeli.
Lesben áll rejtekhelyén,
mint oroszlán a bozótban.
Lesi, hogy elragadhassa a nincstelent.
Kiveti hálóját, és elragadja a nincstelent.
Szétzúzza, levágja a gyámoltalanokat,
ha a körmei közé jutnak.
Azt mondja magában:
Elfelejtett Isten,
eltakarta arcát, nem lát meg soha!
Állj elő, URam,
emeld föl kezedet, Istenem!
Ne feledkezz meg a nincstelenekről!
Miért vetheti meg Istent a bűnös?
Miért mondhatja magában:
Nem lesz számonkérés?!
Biblia alkalmazás
Biblia gyerekeknek alkalmazás
