Máté 13:1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30
Máté 13:1 RÚF
Azon a napon kiment Jézus a házból, és leült a tenger partján
Máté 13:2 RÚF
de nagy sokaság gyűlt köré, ezért hajóba szállt, és leült; az egész sokaság pedig a parton állt.
Máté 13:3 RÚF
Azután elmondott nekik sok mindent példázatokban: Íme, kiment a magvető vetni
Máté 13:4 RÚF
és amint vetette a magot, néhány az útfélre esett, jöttek a madarak, és felkapkodták azokat.
Máté 13:5 RÚF
Más magok köves helyre estek, ahol kevés volt a föld, és azonnal kihajtottak, mert nem voltak mélyen a földben
Máté 13:6 RÚF
de amikor a nap felkelt, megperzselődtek, és mivel nem volt gyökerük, kiszáradtak.
Máté 13:7 RÚF
Más magok tövisek közé estek, és amikor a tövisek megnőttek, megfojtották azokat.
Máté 13:8 RÚF
A többi viszont jó földbe esett, és termést hozott: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit.
Máté 13:10 RÚF
A tanítványok odamentek hozzá, és megkérdezték tőle: Miért beszélsz nekik példázatokban?
Máté 13:11 RÚF
Ő így válaszolt: Mert nektek megadatott, hogy ismerjétek a mennyek országának titkait, azoknak pedig nem adatott meg.
Máté 13:12 RÚF
Mert akinek van, annak adatik, és bővelkedik, akinek pedig nincs, attól még az is elvétetik, amije van.
Máté 13:14 RÚF
és beteljesedik rajtuk Ézsaiás jövendölése: „Hallván halljatok, de ne értsetek, látván lássatok, de ne ismerjetek!
Máté 13:15 RÚF
Mert megkövéredett e nép szíve, fülükkel nehezen hallanak, szemüket behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, szívükkel ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket.”
Máté 13:16 RÚF
A ti szemetek pedig boldog, mert lát, és fületek boldog, mert hall.
Máté 13:17 RÚF
Bizony mondom nektek, hogy sok próféta és igaz ember kívánta látni, amiket ti láttok, de nem látták, és hallani, amiket ti hallotok, de nem hallották.
Máté 13:19 RÚF
Mindazokhoz, akik hallják a mennyek országának igéjét, és nem értik, eljön a gonosz, és elragadja azt, ami szívükbe van vetve: ez az útfélre esett mag.
Máté 13:20 RÚF
A köves talajra esett mag pedig az, aki hallja az igét, és azonnal örömmel fogadja
Máté 13:21 RÚF
de valójában nincs gyökere, nem állhatatos: mihelyt nyomorúság vagy üldözés támad az ige miatt, azonnal elbukik.
Máté 13:22 RÚF
A tövisek közé esett mag pedig az, aki hallja az igét, de e világ gondja és a gazdagság csábítása megfojtja az igét, és terméketlen lesz.
Máté 13:23 RÚF
A jó földbe esett mag pedig az, aki hallja és érti az igét, és termést hoz: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit.
Máté 13:24 RÚF
Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett a szántóföldjébe.
Máté 13:25 RÚF
De amíg az emberek aludtak, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé, és elment.
Máté 13:26 RÚF
Amikor a vetés szárba szökkent, és kezdett kalászt hozni, látható lett a konkoly is.
Máté 13:27 RÚF
A szolgák ekkor odamentek a gazdához, és ezt mondták neki: Uram, te jó magot vetettél a földedbe. Honnan került hát bele a konkoly?
Máté 13:28 RÚF
Ő pedig így felelt: Valamelyik ellenségem tette ezt! A szolgák erre megkérdezték: Akarod-e, hogy elmenjünk, és összeszedjük a konkolyt?
Máté 13:29 RÚF
Ő azonban így válaszolt: Nem, mert amíg a konkolyt szednétek, kiszaggatnátok vele együtt a búzát is.
Máté 13:30 RÚF
Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és majd az aratás idején szólok az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, kössétek kévébe, és égessétek el, a búzát pedig gyűjtsétek be csűrömbe!