Jób 39

39
1Tudod-e, mikor ellik a kőszáli zerge,
megfigyelted-e, mikor borjazik a szarvas?
2Megszámoltad-e, hány hónapig vemhesek,
tudod-e, mikor jön el ellésük ideje?
3Lefekszenek, megellik borjaikat,
és megszabadulnak fájdalmuktól.
4Borjaik megerősödnek,
felnőnek a mezőn,
elszélednek, és nem térnek hozzájuk vissza.
5Ki engedte szabadon a vadszamarat,
ki oldozta el a zebra kötelét?
6A pusztát rendeltem otthonává,
lakóhelyévé a szikes földet.
7Kineveti a városi sokadalmat,
nem hallja a hajcsár kiáltozását.
8A hegyeken keres magának legelőt,
fölkutat mindenféle zöld növényt.
9Hajlandó-e szolgálni neked a bivaly?
Ott tölti az éjszakát jászolodnál?
10Barázdába tudod-e fogni kötéllel a bivalyt,
boronálja-e utánad a göröngyöket?
11Bízhatsz-e benne, mivel olyan erős?
Rábízhatod-e a munkádat?
12Elhiszed-e róla,
hogy behordja gabonádat,
és szérűdre betakarítja?
13Vígan verdes szárnyával a strucc,
pedig nem gólya szárnya és tolla az!
14A földön hagyja tojásait,
és a porban költeti ki.
15Elfelejti, hogy ráléphetnek,
és a mezei vad eltaposhatja.
16Fiaihoz oly mostoha,
mintha nem is az övéi volnának;
nem retteg attól,
hogy kárba vész fáradsága.
17Mert Isten megtagadta a bölcsességet tőle,
nem részesítette értelemben.
18De ha nekirugaszkodik,
nevet a lovon és annak lovasán.
19Te adsz-e erőt a lónak,
te ruházod-e fel a nyakát sörénnyel?
20Te ugráltatod-e, mint egy szöcskét?
Büszke horkantása félelmetes.
21Kapálja a csatateret,
örvend erejének,
és nekirohan a fegyvernek.
22Neveti a rettegést, nem remeg,
nem fordul vissza a kard elől.
23Csörög rajta a tegez,
csillog a lándzsa és a kopja.
24Döngve, toporogva
kapálja a földet,
nem marad veszteg,
ha zeng a kürt szava.
25Boldogan nyerít, ha meghallja a kürtöt,
messziről megérzi a harcot,
a vezérek dörgő hangját és a harci zajt.
26A te értelmed műve az,
hogy szárnyra kel az ölyv,
és kiterjeszti szárnyait dél felé?
27A te parancsodra száll-e magasan a sas,
és rakja magasban a fészkét?
28Kősziklán lakik, ott tanyázik,
a sziklafokon és a bérctetőn.
29Onnan kémlel ennivaló után,
messzire ellátnak szemei.
30Fiókái vért szürcsölgetnek,
és ahol holttest van, ő is ott terem.

Jelenleg kiválasztva:

Jób 39: RÚF

Kiemelés

Megosztás

Másolás

None

Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be

A YouVersion cookie-kat használ a felhasználói élmény személyre szabása érdekében. Weboldalunk használatával elfogadod a cookie-k használatát az Adatvédelmi szabályzatunkban leírtak szerint