Jób 36

36
Elíhú negyedik beszéde: Isten hatalmas és igazságos
1Azután így folytatta beszédét Elíhú:
2Légy egy kis türelemmel,
majd fölvilágosítlak,
mert van még mondanivalóm Istenről.
3Messziről hozom, amit tudok,
hogy kimutassam Alkotóm igazát,
4mert beszédem valóban nem hazugság.
Tökéletes tudás áll előtted.
5Milyen hatalmas az Isten,
mégsem vet meg senkit;
hatalmas ő, akarata erős.
6Nem tartja életben a bűnöst,
de az elesettnek igazságot szolgáltat.
7Nem veszi le szemét az igazról,
sőt királyi trónra ülteti,
örökre fölmagasztalja.
8Ha pedig bilincsekbe verik
és a nyomorúság köteleivel tartják fogva őket,
9ezzel tettüket adja tudtukra,
és vétkeiket, mert fölfuvalkodtak.
10Megnyitja fülüket az intelemre,
és meghagyja, hogy térjenek meg a gonoszságból.
11Ha hallgatnak rá, és szolgálják őt,
napjaikat jólétben kitöltik,
és éveiket boldogságban.
12De ha nem hallgatnak rá,
átüti őket a dárda,
és kimúlnak tudatlanságuk miatt.
13Az elvetemült szívűek
dacosak maradnak,
nem kiáltanak Istenhez,
ha megkötözi őket.
14Már fiatalon meghal a lelkük,
életüknek idő előtt vége, mint a paráznáknak.
15A nyomorultat a nyomorúság által menti meg,
és a sanyargatás által nyitja meg fülüket az Isten.
16Téged is tágas helyre vezetne
a nyomorúság torkából,
oda, ahol nincs szorongattatás,
és bőven kerülne asztalodra zsíros étel.
17De te igaztalan ítélkezéssel vagy tele,
és jogosan ér utol az ítélet.
18Csak az indulat ne ragadjon el, ha csapás ér,
és ne áltasd magad nagy váltságdíjjal.
19Eljut-e hozzá a nyomorúságból segélykiáltásod
és minden erőfeszítésed?
20Ne vágyódj arra az éjszakára,
amikor népek tűnnek el a helyükről!
21Vigyázz, ne fordulj a gonoszsághoz,
ne válaszd azt a nyomorúság helyett!
22Mily fenséges az erős Isten!
Van-e hozzá fogható tanítómester?
23Ki kérheti tőle számon, amit tesz?
Ki meri azt mondani róla,
hogy álnokul járt el?
24Inkább arra gondolj,
hogy magasztald tetteit,
amelyekről énekelnek az emberek!
25Minden ember reá tekint,
de mint halandó, csak messziről látja.
Isten dicsősége a természetben
26Milyen magasztos az Isten!
De nem ismerhetjük meg,
éveinek száma kifürkészhetetlen.
27Mert összegyűjti a vízcseppeket,
a felhőből esőt szitál,
28amelyet a fellegek árasztanak,
bőségesen hullatnak az emberre.
29Ki érti,
hogyan teríti szét a viharfelhőt,
miért mennydörög hajléka?
30Világosságot áraszt maga körül,
de a tenger mélyét beborítja.
31Mert ezekkel ítélkezik a népek fölött,
de eledelt is ad bőségesen.
32Mindkét kezét villámfény borítja,
ráküldi azokat ellenfeleire.
33Hírt ad róla a mennydörgés,
a jószág is érzi közeledtét.

Jelenleg kiválasztva:

Jób 36: RÚF

Kiemelés

Megosztás

Másolás

None

Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be