Zsoltárok 118:1-14

Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme! Mondja hát Izráel, hogy örökkévaló az ő kegyelme! Mondja hát az Áron háza, hogy örökkévaló az ő kegyelme! Mondják hát, a kik félik az Urat, hogy örökkévaló az ő kegyelme! Szükségemben segítségül hívám az Urat, meghallgatott és tágas térre tett engem az Úr. Velem van az Úr, nem félek; mit árthat nékem ember? Velem van az Úr az én segítőim közt, és nézni fogok az én gyűlölőimre. Jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni. Jobb az Úrban bízni, mint főemberekben reménykedni. Körülvettek engem mind a pogányok, de az Úr nevében elvesztém őket. Körülvettek, bizony körülvettek engem, de az Úr nevében elvesztém őket. Körülvettek engem, mint méhek; eloltattak, mint tövis-tűz, mert az Úr nevében elvesztém őket. Igen taszítottál engem, hogy elessem; de az Úr megsegített engem. Erősségem és énekem az Úr, és ő lőn nékem szabadulásul.