JELENÉSEK KÖNYVE 18:15-21

Akik ezekkel kereskedtek, akik belőled gazdagodtak meg, kínjaidtól félve messzire állnak majd tőled, sírva, gyászban szólnak: Jaj, Jaj! Te nagy város, ki gyolcsba, bíborba, skarlátba burkolóztál, ki arannyal, drágakővel, gyönggyel ékesítetted magad, hogy elpusztult ennyi gazdagság egy órában. Minden kormányos, minden tengeren utazó, a matrózok, ahányan csak a tengeren dolgoznak, messzire álltak és felkiáltottak, mikor égésének füstjét látták, és így szóltak: Ki hasonlítható ehhez a nagy városhoz? Hamut szórtak a fejükre, sírva, gyászolva, úgy kiáltották: Jaj! te nagy város, melynek gazdagságából meggazdagodtak mindazok, akiknek a tengeren hajóik vannak, egy órában, hogy elpusztultál! Vigadj rajta ég, örvendezzetek, ti szentek, apostolok és próféták, mert elítélte őt az Isten tiérettetek.” Erre egy erős angyal felemelt egy akkora követ, mint egy malomkő, és belevetette a tengerbe ilyen szóval: „Ilyen zuhanással vetik le Babilont, a nagy várost, és többé rá nem találnak.