AZ ÖRÖHÍR MÁRK SZERINT 6:1-13

Azután eltávozott onnan és a hazájába ment. Tanítványai követték. Szombat lett és elkezdett tanítani zsinagógájukban. Hallgatói közül sokan megdöbbenve szóltak: „Honnan kapta ez ezeket az adományokat? Micsoda tudomány az, melyet kapott, hogy az isteni hatalomnak ekkora megnyilvánulásai támadnak kezétől? Nem az ácsmester ő, Máriának a fia? Jakabnak, Józsénak, Júdásnak, Simonnak a testvére? Nincsenek-e nálunk férjnél a húgai?” És belé ütköztek, kelepce fogta meg őket. Jézus pedig ezt mondta nekik: „Csak hazájában, a rokonai közt, saját családjában nincs becsülete a prófétának!” Nem is mutathatta meg ott egy csodában sem hatalmát, csak kevés gyengélkedőre vetette rá kezét, hogy gyógyítsa őket. Hitetlenségükön azonban elcsodálkozott. Aztán a tanyákat járta be és tanított. Majd magához szólította a tizenkettőt és elkezdte azokat kettesével szétküldeni. Felhatalmazást adott nekik a tisztátalan szellemeken s megparancsolta nekik, hogy semmit se vigyenek az útra, csak egy botot.” Ne vigyetek kenyeret, tarisznyát, övetekben rézpénzt. Hanem húzzatok sarut. Ne öltsetek két köntöst!” Majd ezt mondta nekik: „Ha valahol egy házba bementek, ott maradjatok, amíg ki nem mentek onnan! S ha valamely hely nem fogad be titeket, és nem hallgatnak rátok, mikor onnan kimentek, még a port is rázzátok le, mely lábatokhoz tapadt, ellenük szóló tanúságtételül.” Azok el is mentek. Kihirdették, hogy más felismerésre kell térni. Sok ördögi szellemet űztek ki, sok gyengélkedőt megkentek olajjal s azok meggyógyultak.