AZ ÖRÖHÍR MÁRK SZERINT 14:29-59

Péter ezt felelte neki: „Ha mindnyájan megbotlanak is, de én nem.” Erre Jézus ezt mondta neki: „Bizony azt mondom neked, hogy ma, ez éjszakán, mielőtt a kakas kétszer kukorékolna, háromszor megtagadsz engem.” De Péter erősködve hangoztatta: „Ha veled együtt kellene meghalnom is, meg nem tagadlak téged.” Hasonlóképpen szóltak mindannyian. Mikor arra a helyre érkeztek, melynek Gecsemáné a neve, így szólt tanítványaihoz: „Üljetek le ide, amíg én imádkozom.” Magával vitte Pétert, Jakabot és Jánost. Aztán rémület és otthontalanság érzete kezdte nyugtalanítani s így szólt hozzájuk: „Szomorúság borult a lelkemre mindhalálig! Maradjatok itt és virrasszatok.” Kissé előrement, a földre esett és úgy imádkozott, hogy ha lehetséges, távozzék tőle ez az óra. „Abba, Atyám! – mondta – minden lehetséges neked: Távoztasd el tőlem azt a poharat! De ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te.” Aztán odament és szunnyadva találta őket.” Simon, szunnyadsz? – kérdezte Pétert. Nem volt erőd egy órát ébren tölteni? Maradjatok ébren és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne jussatok! A szellem ugyan hajtja az indulatot, de a hús erőtlen!” Azután elment és ugyanazokkal a szavakkal imádkozott. Mikor ismét odament, szunnyadva találta őket, mert szemükre álom nehezedett. Azt sem tudták mit feleljenek neki. Harmadszor is odament és azt mondta nekik: „Szunnyadjatok most már és nyugodjatok! Nincs a gonosz előtt akadály. Eljött az óra. Íme az embernek Fiát átadják a vétkezők kezébe. Keljetek fel! Menjünk! Lám megérkezett, aki engem elárul.” Azonnal, még mialatt beszélt, megjelent Júdás, a tizenkettő közül egy és vele jött a főpapoktól, írástudóktól és vénektől egy egész tömeg, kezükben kardokkal és botokkal. Aki elárulta, egy jelben egyezett meg velük: „Akit majd megcsókolok – mondotta – az az! Ragadjátok meg és vezessétek el biztonsággal!” Mikor odaért, hozzálépett és így szólt: „Rabbi!” S megcsókolta őt. Azok meg rávetették kezüket és elfogták. Valaki, egy a mellette állók közül kirántotta kardját, rávágott a főpap rabszolgájára és leszelte annak fülét. Ekkor Jézus megszólalt: „Mint egy haramiára, úgy jöttetek rám, kardokkal és botokkal, hogy elfogjatok engem! Napról-napra veletek voltam, a szenthelyen tanítottam s nem fogtatok el. De kell, hogy az Írások beteljesedjenek.” Ekkor otthagyták őt és mind elfutottak. Egy ifjú azonban követte őt, kinek meztelen testét csak egy lepedő burkolta. Ezt megragadták, de az kezükben hagyta a lepedőt és meztelenül elfutott. Jézust elvezették a főpaphoz. A főpapok, a vének és az írástudók is mindnyájan összeültek. Péter pedig messziről követte őt be a főpap udvarába és ott ült a szolgákkal együtt és melegedett a tűznél. A főpapok és az egész nagytanács tanúvallomást kerestek Jézus ellen, hogy megölethessék, de nem találtak. Sokan tettek ugyan hamis tanúvallomásokat ellene, de a vallomások nem voltak egybehangzók. Később aztán előálltak némelyek, s a következő hamis vallomást tették ellene: „Hallottuk, mikor ezt mondta: Le fogom rombolni ezt a templomot, mely kézzel épült és három nap alatt másikat, nem kézzel épültet építek helyébe.” De még így sem volt egybehangzó a tanúvallomásuk.