AZ ÖRÖHÍR MÁRK SZERINT 13:1-37

A szenthelyről való távozásakor egyik tanítványa megszólította: „Tanító! Nézd mekkora kövek, mekkora épületek!” „Látod ezeket a nagy épületeket?” – mondta neki Jézus.” Követ kövön nem fognak itt hagyni, melyeket le nem rombolnának!” Mikor aztán az Olajfák hegyén a szenthellyel átellenben leült, külön megkérdezték őt Péter, Jakab, János és András: „Mondd meg nekünk, mikor történnek meg ezek és micsoda jele lesz annak az időnek, amikor mindezeknek végbe kell menniük.” Ekkor Jézus így kezdett nekik beszélni: „Vigyázzatok, hogy valaki el ne tévelyítsen titeket! Sokan fognak a nevemmel jönni s azt mondják: Én vagyok az! Sokakat el is fognak tévelyíteni. Ha aztán háborúkról és háborús hírekről fogtok hallani, meg ne riadjatok! Meg kell történniük, de ez még nem a vég. Mert nemzet nemzetre s királyság királyságra fog támadni. Helyenként földrengések lesznek, éhínségek támadnak. A szülőfájdalmaknak csak kezdete ez. De ti vigyázzatok magatokra. Tanácsoknak, gyülekezeteknek fognak átadni titeket, meg fognak verni benneteket, helytartók, királyok előtt fogtok állni énértem, nekik tanúságtételül! Előbb azonban az összes nemzetekhez el kell jutni az örömüzenet hirdetésével. Ha aztán elárulnak s elhurcolnak titeket, ne legyen előre gondotok arra, hogy mit szóljatok, hanem amit éppen abban az órában adnak majd nektek, azt mondjátok! Mert nem ti lesztek a szólók, hanem a Szent Szellem. Akkor halálra fogja adni testvér a testvérét, atya a gyermekét. A gyermekek a szüleikre támadnak és megöletik őket. Az én nevemért mindenki előtt gyűlöletesek lesztek! Ám, aki végig állhatatos marad, meg fog menekülni! Ha aztán megpillantjátok majd az utálatos pusztítást, mely ott fog állani ahol nem kellene – aki olvassa, értse meg –, akkor, akik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekbe, aki a háztetőn lesz, ne szálljon alá s ne menjen be, hogy valamit magával vigyen, aki a mezőn lesz, ne térjen vissza ahhoz, ami mögötte van, hogy elhozza a köpenyét. Jaj lesz azokban a napokban a terhes és a szoptatós asszonyoknak! Imádkozzatok, hogy ne télen történjék. Mert azokon a napokon olyan szorongatás lesz, amilyen még nem volt a teremtés kezdete óta, melyet Isten teremtett, a mai napig, és nem is lesz. S ha az Úr meg nem rövidítette volna azokat a napokat, egy hús sem menekülne meg. De a kiválogatottakért, akiket kiválasztott magának, megrövidítette ama napokat! Akkor, ha valaki azt mondaná: Itt, vagy ott a Krisztus, ne higgyétek! Mert hamis krisztusok és hamis próféták fognak támadni, jeleket és csodákat fognak tenni, hogy amennyiben lehetséges még a kiválogatottakat is eltévelyítsék. De ti vigyázzatok! Előre szóltam néktek! Ámde azokban a napokban, ama szorongás után a nap el fog sötétedni, a hold nem adja többé fényét, a csillagok hullani fognak az égből, s a mennyekben lévő hatalmak meginognak. És akkor meg fogják látni az embernek Fiát, amint felhőkön nagy hatalommal és dicsőséggel eljön. Akkor az embernek Fia szét fogja küldeni az angyalokat, s a négy szél irányából a föld szélétől az ég széléig magához fogja gyűjteni a kiválogatottakat. A fügefáról tanuljatok el egy példázatot! Ha a hajtása már kizsendül, és leveleket növeszt, tudjátok, hogy közel a nyár: így lesz akkor is, ha majd azt látjátok, hogy ezek megtörténnek, akkor tudjátok majd, hogy közel van az ajtó előtt. Bizony azt mondom nektek, hogy az a nemzedék nem múlik el addig, amíg mindezek meg nem történnek. Az ég és föld elmúlnak, de az én beszédeim nem fognak elmúlni. Ama napról és óráról pedig senki sem tud, még a mennyben az angyalok sem, a Fiú sem, hanem csak az Atya. Vigyázzatok, virrasszatok! Nem tudjátok mikor lesz az az idő. Olyan ez, mint mikor egy külföldre utazó elhagyja házát, s rabszolgáinak meghatalmazást ad, és kinek-kinek a maga munkáját kiadja, az ajtónállónak pedig megparancsolja, hogy ébren legyen. Legyetek hát ébren! Hiszen nem tudjátok, hogy a ház ura mikor jön: este, éjfélkor, kakasszókor, vagy hajnalban. Hogy mikor hirtelen megjön, szunnyadva ne találjon titeket. Amit pedig nektek mondok, mindeneknek mondom: Ébren maradjatok.”