A farizeusok és Heródes-pártiak közül hozzáküldtek egyeseket, hogy valamelyik szaván megfogják őt.
Elmentek és így szóltak hozzá: „Tanító, tudjuk, hogy igaz vagy és nem törődsz senkivel sem, mert nem nézed az emberek személyét, hanem az Isten útját a valóság alapján tanítod! Szabad-e a császárnak adót fizetni? Megfizessük-e, vagy ne fizessük?”
Ő azonban átlátta képmutatásukat és így felelt nekik: „Miért kísértetek? Hozzatok ide nekem egy dénárt, hadd lássam!”
Hoztak, mire megkérdezte tőlük: „Kinek a képe és felirata ez?” „A császáré” – felelték neki.
Mire Jézus így szólt hozzájuk: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami az Istené.” Elcsodálkoztak rajta.
Aztán szadduceusok jöttek hozzá, kik azt beszélik, hogy nincs feltámadás. Ők is kérdést intéztek hozzá.
„Tanító! – szóltak – Mózes azt írta nekünk, hogyha valakinek úgy hal meg a testvére, hogy feleséget hagy hátra, de nem hagy gyermeket, vegye el a testvére az asszonyt és támasszon magot a testvérnek.
Hét testvér volt és az első feleséget vett, de meghalt és nem hagyott magot.
Elvette a nőt a második és meghalt úgy, hogy nem hagyott magot. A harmadik hasonlóképpen.
Úgy tett mind a hét és nem hagytak magot. Mindegyik közül utolsónak az asszony is meghalt.
A feltámadáskor, mikor majd felkelnek a sírból, közülük kié lesz az asszony? Hiszen heten bírták feleségül.”
Jézus ezt felelte nekik: „Nem azért tévelyegtek-e, mert nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát?
Mikor ugyanis a halottak közül feltámadnak, sem feleséget nem vesznek, sem nőül nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint a mennyekben az angyalok.
A halottakat illetően pedig, hogy feltámadnak, nem olvastátok-e Mózes könyvében, hogy a csipkebokornál mit szólt az Isten: Én vagyok Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákobnak Istene?
Nem halottak Istene az Isten, hanem élőké! Nagyon eltévedtetek!”