Kivezettek más elítélteket, két gonosztevőt is, hogy vele együtt megfeszítsék.
Mikor kiértek arra a helyre, melyet Koponyának neveznek, ott megfeszítették őt, a gonosztevőket is, egyiket jobb felől, másikat bal felől.
„Atyám, mondotta Jézus, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekesznek.” Azután szétosztották ruháit, és sorsot vetettek rájuk.
A nép pedig ott állott és nézegetett. Az elöljárók gúnyolták őt: „Másokat megmentett, mentse meg magát, ha ő az Isten Felkentje, a kiválasztott.”
Gúnyolták őt a katonák is, akik hozzámentek s ecetet vittek neki
és így szóltak: Ha te vagy a zsidók királya, mentsd meg magadat.”
Felirat is volt felette: „Ő a zsidók királya.”
A felfüggesztett gonosztevők közül is az egyik káromolta: „Hát nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is.”
De megszólalt a másik, és korholta őt: „Nem féled az Istent? – mondotta neki –, hiszen ugyanaz az ítélet van rajtad?
Mi igazságosan szenvedünk, mert annak méltó büntetését kapjuk, amit tettünk, ő azonban semmi helytelent nem tett.”
Majd így szólt: „Jézus, emlékezzél meg rólam, ha eljössz majd királyságodban.”
Jézus ezt felelte rá: „Bizony azt mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban.”