AZ ÖRÖMHÍR JÁNOS SZERINT 9:8-25

A szomszédok, és akik korábban koldulni látták őt, így szóltak: „Nem ő ült itt és kéregetett?” Némelyek ezt mondták: „Ő volt,” mások: „Nem, csak hasonlít hozzá.” Ő maga azt mondta: „Én vagyok az.” Megkérdezték tőle: „Hogy nyílt meg a szemed?” „Az az ember, akit Jézusnak mondanak, sarat csinált, szememre kente és ezt mondta: Eredj el a Siloámba, s mosakodjál meg. Elmentem, megmosakodtam és megjött a látásom.” Megkérdezték tőle: „Hol van az az ember?” – „Nem tudom” – felelte. Elvezették a farizeusokhoz, azt tudniillik, aki vak volt. Szombat volt az a nap, melyen Jézus a sarat csinálta, és amelyen megnyitotta a vak szemét. Újra megkérdezték tőle a farizeusok is, hogyan lett látóvá? Azt felelte: „Sarat tett a szememre, megmosakodtam és látok.” Egynéhány farizeus megjegyezte: „Az az ember nincs Istentől, mert a szombatot nem tartja meg.” Mások ezt mondták: „Hogy volna képes vétkes ember ilyen jeleket tenni?” Úgyhogy szakadás lett közöttük. Azután újra megkérdezték a vakot: „Mit mondasz te felőle, hisz szemedet megnyitotta?” „Azt, hogy próféta” – felelte a vak. A zsidók most már nem hitték el felőle, hogy vak volt és hogy úgy jött meg a látása, míg csak el nem hívták annak szüleit, aki látóvá lett, és őket meg nem kérdezték: „Ez a ti fiatok, akiről azt mondjátok, hogy vakon született? Hogy van, hogy lát most?” A szülei ezt felelték: „Azt tudjuk, hogy ő a fiunk és hogy vakon született, de hogy hogyan lát most, nem tudjuk, és hogy ki nyitotta meg a szemét, azt mi nem tudjuk. Őt kérdezzétek, elég koros. Majd ő felel magáért.” Ezeket azért mondták a szülei, mert féltek a zsidóktól. A zsidók ugyanis összebeszéltek, hogyha valaki a Krisztusnak vallja Jézust, kivetik a zsinagógából. Ezért mondták a szülei: „Elég koros, őt kérdezzétek.” Másodszor is hivatták azt az embert, aki vak volt és így szóltak hozzá: „Adj dicsőséget Istennek! Mi tudjuk, hogy ez az ember vétkes.” „Hogy vétkes-e, nem tudom – felelte az –, egyet tudok, hogy vak létemre most látok.”