AZ ÖRÖMHÍR JÁNOS SZERINT 18:1-40

AZ ÖRÖMHÍR JÁNOS SZERINT 18:1-40 CSIA

Miután Jézus ezeket mondotta, tanítványaival együtt egy, a Kidrón patakán túleső helyre ment, hol egy kert volt. Abba bementek ő és tanítványai. Azt a helyet ismerte Júdás is, aki őt elárulta, mert Jézus sokszor gyűlt ott össze tanítványaival. Júdás magával vivén a kohorszot (egy csapat katonát), továbbá a főpapoktól és a farizeusoktól kiküldött szolgákat, fáklyákkal, lámpákkal és fegyverekkel Jézushoz ment. Jézus, aki tudta mindazt, ami rá következik, előjött és megkérdezte őket: „Kit kerestek?” „A názáreti Jézust” – felelték azok -, mire azt mondta nekik: „Én vagyok.” Velük együtt ott állt Júdás is, aki őt elárulta. Amikor azt mondta nekik: „Én vagyok,” azok hátra hőköltek és földre estek. Újra megkérdezte hát őket: „Kit kerestek?” „A názáreti Jézust” – felelték azok. „Megmondtam már, hogy én vagyok – válaszolta Jézus –, ha engem kerestek, ezeket hagyjátok elmenni.” Azért mondta ezt, hogy beteljesedjék az ige, amit mondott: „Azok közül, akiket nekem adtál, senkit el nem veszítettem.” Simon Péter, akinél kard volt, kivonta azt és megvágta a főpap rabszolgáját, lemetszette annak jobb fülét. A rabszolga neve Málkus volt. „Dugd kardodat hüvelyébe – szólt Jézus Péterre. – Hát én nem innám ki a poharat, melyet az Atya adott nekem?” A kohorsz, az ezredes és a zsidók szolgái ekkor elfogták és megkötözték Jézust. Először Annáshoz vezették. Ő volt Kajafás ipa, aki abban az esztendőben főpap volt. Kajafás volt az, aki a tanácsban azt mondta a zsidóknak, hogy „hasznosabb, ha egy ember vész el a népért.” Simon Péter és egy másik tanítvány követték Jézust. Az a tanítvány ismerős volt a főpapnál és Jézussal együtt bement a főpap udvarába. Míg Péter kinn állt a kapunál. Akkor a másik tanítvány, aki a főpapnál ismerős volt, kiment és szólt a kapunálló leánynak, azután bevitte Pétert. A kapunál álló fiatal rabszolgáló megszólította Pétert: „Nem vagy te is annak az embernek tanítványai közül való?” „Nem vagyok” – felelte ő. Ott álldogáltak a rabszolgák és bérszolgák is, széntüzet csináltak, mert hideg volt és melegedtek. Köztük állt Péter is és melegedett. A főpap tanítványai, és tanítása felől kérdezte Jézust. Jézus így felelt neki: „Én nyíltan beszéltem a világnak. Mindenkor a zsinagógában és szent helyen tanítottam, hol a zsidók mindannyian összejönnek, rejtőzve semmit sem beszéltem. Miért kérdezel engem? Kérdezd meg hallgatóimat, mit beszéltem nekik. Azok, látod, tudják, hogy miket mondottam.” Mikor ezeket mondotta, a szolgák közül egy, aki mellette állt, arcul ütötte Jézust, és ezt mondotta: „Így felelsz a főpapnak?” Jézus így válaszolt: „Ha gonoszul szóltam, bizonyítsd rám a gonoszt, ha pedig megfelelően, miért versz?” Annás ekkor megkötözve elküldte őt Kajafás főpaphoz. Simon Péter pedig ott állt és melegedett. Kérdezték tőle: „Úgy-e, hogy te is a tanítványai közül való vagy?” Ő eltagadta: „Nem vagyok” – mondta. A főpap rabszolgái közül egy, aki rokona volt annak, akinek fülét Péter levágta, így szólt: „Nem láttalak én téged vele együtt a kertben?” Péter ismét eltagadta és akkor tüstént megszólalt a kakas. Jézust Kajafástól a pretóriumba (laktanyába) vezették. Ők maguk nem mentek be a pretóriumba, hogy ne fertőződjenek, hanem megehessék a pászkát. Pilátus ment ki hát hozzájuk és megkérdezte: „Micsoda vádat emeltek ez ember ellen?” Azok ezt felelték: „Ha nem volna gonosztevő, nem adtuk volna át.” Pilátus erre ezt mondta nekik: „Vegyétek ti át és ítéljétek el törvényetek szerint.” – „Nekünk nincs megengedve, hogy bárkit is megöljünk” – válaszolták a zsidók neki, hogy beteljesedjék Jézus jelképes szava, mellyel azt példázta, hogy milyen halállal kell meghalnia. Pilátus hát újra bement a pretóriumba, hivatta Jézust és megkérdezte: „Te a zsidók királya vagy?” Jézus így felelt: „Magadtól kérded ezt, vagy mások mondották neked rólam?” „Zsidó vagyok én? – válaszolta Pilátus. A te nemzeted és a főpapok adtak téged át nekem. Mit tettél?” Jézus ezt felelte: „Az én királyságom nem ebből a világból való. Ha ebből a világból való volna a királyságom, szolgáim küzdenének, hogy ne adassam át a zsidóknak. Így hát királyságom nem innen való.” „Tehát király vagy?” – kérdezte tőle Pilátus.” Te mondod, hogy király vagyok – felelte Jézus. Én azért születtem és azért jöttem a világra, hogy tanúskodjam az igazság mellett. Mindenki hallgat a szómra, aki az igazságból való.” „Mi az igazság?” – szólt Pilátus. E szó után újra kiment a zsidókhoz és így szólt hozzájuk: „Én semmi okot nem találok benne a vádolásra. Van nálatok egy szokás, hogy pászka alkalmával elbocsássak egy foglyot. Akarjátok, hogy elbocsássam a Zsidók Királyát?” Azok újra kiáltozták: „Ne őt, hanem Barabbást!” Barabbás pedig haramia volt.