APOSTOLOK CSELEKEDETEI 12:1-17

APOSTOLOK CSELEKEDETEI 12:1-17 CSIA

Az idő tájt kezdett Heródes király az eklézsiából egyeseket gonosz bántalmakkal illetni. Karddal ölette meg Jakabot, János testvérét. Mikor látta, hogy a zsidóknak tetszik a dolog, folytatta azzal, hogy Pétert is elfogatta. Éppen a kovásztalan kenyerek ideje volt. Letartóztatta, tömlöcre vetette, s négy négyes katonai őrségnek adta őt át, hogy őrizzék. Az volt a szándéka, hogy a pászka-ünnep után elővezetteti a népnek. Míg Pétert a tömlöcben őrizték, az eklézsia kitartóan imádkozott érte az Istenhez. Azon az éjszakán, amelyet követőleg Heródes elővezettetni készült őt, Péter két katona között aludt, két lánccal megkötözve s az ajtó előtt őrök őrizték a tömlöcöt. Egyszerre azonban az Úrnak egy angyala állott mellé. Fény világította meg a helyiséget. Az angyal megtaszította Péter oldalát, felkeltette és így szólt: „Siess, kelj fel!” Erre lehullottak kezéről a láncok. „Kösd fel övedet és kösd fel sarudat is!” – mondta neki az angyal. Megtette. „Vesd magad köré köpenyedet és kövess engem!” – szólt hozzá az angyal, majd kiment és Péter követte őt. De nem tudta, hogy való-e az, ami az angyalon keresztül történt vele. Úgy vélte, hogy látomást lát. Miután általmentek az első és második őrségen, eljutottak a vaskapuhoz, mely a városba vitt. Az magától megnyílt előttük, és amikor kijutottak és egy utcasarkot mentek előre, az angyal tüstént elmaradt mellőle. Ahogy Péter magára maradt, így szólott: „Most látom már igazán, hogy az Úr csakugyan elküldötte angyalát és ő ragadott ki engem Heródes kezéből és a zsidók népének minden várakozása elől.” Ahogy ezt felismerte, Máriának, a Márk melléknévvel nevezett János anyjának házához ment, ahol elég sokan voltak egybegyűlve és imádkoztak. Miután a kapuajtón kopogtatott, odament egy Ródé nevű fiatal rabszolgáló, hogy hallgatózzék. Mikor ráismert Péter hangjára, az örömtől nem nyitotta ki a kaput, hanem befutott és hírül adta, hogy Péter áll a kapu előtt. Ám azok így szóltak hozzá: „Elment az eszed!” De mikor az erősködött, hogy úgy van, így szóltak: „Az angyala van ott!” Péter azonban kitartóan kopogott. Mikor azután kinyitottak és látták, hogy ő az, magukon kívül voltak. Péter hallgatást intett nekik kezével és elbeszélte, hogy az Úr hogyan vezette ki a tömlöcből. Majd így szólott: „Adjátok hírül ezeket Jakabnak és a testvéreknek!” Ezzel eltávozott és más helyre utazott.