PÁL ELSŐ LEVELE A TESSZALONIKAIAKHOZ 2:17-20

Mi azonban testvéreim, miután egy rövid időre megfosztottak bennünket tőletek – arcra csak, nem szívben – (és árvákká tettek) nagy vágyakozásunkban, csak annál serényebben igyekeztünk meglátni orcátokat. Ezért el akartunk menni hozzátok, – én Pál, egyszer is, kétszer is – de megakadályozott minket a sátán. Pedig hát ki lesz a mi reménységünk, örömünk vagy dicsekvésünk koszorúja, Urunknak, Jézusnak színe előtt az ő megjelenésekor? Vajon nem éppen ti? Hiszen ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk.

Ingyenes olvasótervek és áhítatok a következő témában: PÁL ELSŐ LEVELE A TESSZALONIKAIAKHOZ 2:17-20