Amikor odanéztem, egy Bárányt láttam a trón közepén, a négy mennyei élőlény között, a mennyei vezetők által körülvéve, aki olyan volt, mint akit áldozatként megöltek. Hét szarva volt és hét szeme — Isten hét Szelleme, akit Isten elküldött az egész Földre. Azután a Bárány odalépett ahhoz, aki a trónon ült, és átvette annak jobb kezéből a könyvtekercset. Ekkor a négy mennyei élőlény és a huszonnégy mennyei vezető leborult a Bárány előtt, és új éneket énekeltek neki. Mindegyiküknél egy-egy hárfa és aranypohár volt. Az aranypoharak tele voltak tömjénnel, vagyis Isten népének imádságaival. Ezt énekelték:
„Méltó vagy, hogy átvedd a könyvtekercset,
és felnyisd a pecsétjeit!
Méltó vagy, mert áldozatként megöltek,
és véred árán embereket váltottál meg Isten számára,
minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből!
Belőlük építetted fel királyságodat,
Isten papjaivá tetted őket,
és uralkodni fognak a Földön.”
A trón, a mennyei élőlények és a mennyei vezetők körül sok-sok angyalt láttam. Ezerszer ezren és tízezerszer tízezren voltak. Hallottam, amint hangosan kiáltották:
„Méltó a Bárány, akit áldozatként megöltek,
hogy hatalmat, gazdagságot, bölcsességet, erőt,
tisztességet, dicsőséget és áldást kapjon!”
Azután hallottam, hogy minden teremtmény a Mennyben, a Földön, a föld alatt és a tengerben ezt mondta:
„Áldás, tisztelet, dicsőség és hatalom annak,
aki a trónon ül,
és a Báránynak örökké!”
A négy mennyei élőlény így válaszolt: „Ámen!” A mennyei vezetők pedig leborultak, és imádták Istent.