A jelenések könyve 21:12-23

A városnak erős és magas fala volt és tizenkét kapuja. Egy-egy angyal állt a kapuknál, amelyekre fel volt írva egy-egy név Izráel tizenkét törzsének nevei közül. Három kapu volt a város keleti oldalán, három az északi, három a déli és három a nyugati oldalon. A városfal tizenkét alapkőre épült, amelyekre a Bárány tizenkét apostolának neve volt felírva. Az angyalnál, aki velem beszélt, volt egy arany mérőpálca, s azzal mérte meg a várost, a kapukat és falakat. A város pontosan négyzet alakú, hossza és szélessége egyenlő. Megmérte a várost a mérőpálcával, és az eredmény 12 000 stádium lett. A város hossza, szélessége és magassága is egyenlő. Azután a falat is megmérte: ez 144 könyök magas volt — férfi, vagyis angyal mértékével mérve. A fal gyémántból épült, maga a város pedig színaranyból, amely átlátszó volt, mint a tiszta üveg. A városfal alapkövei sokféle értékes drágakővel voltak ékesítve. Az első alapkő gyémánt, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd, az ötödik szárdonix, a hatodik rubin, a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt. A tizenkét kapu tizenkét gyöngyből készült — minden kapu egy-egy gyöngyből —, a város főútja pedig színaranyból, amely olyan átlátszó volt, mint a tiszta üveg. Templomot nem láttam a városban, mert annak temploma maga a Mindenható Úr Isten és a Bárány. A városnak nincs szüksége sem a Nap, sem a Hold fényére, mert Isten dicsősége ragyogja be, a világosság forrása pedig maga a Bárány.