A zsoltárok könyve 147:1-20

A zsoltárok könyve 147:1-20 EFO

Dicsérjétek az Örökkévalót, mert jó! Énekeljetek dicséretet Istenünknek, mert őt méltóképpen dicsérni jó! Az Örökkévaló felépíti Jeruzsálemet, Izráel szétszórt népét újra összegyűjti. Felemeli a megalázottakat, meggyógyítja sebeiket. Elrendezi a csillagokat, nevükön szólítja őket. Nagy a mi Urunk, és nagy a hatalma, bölcsessége végtelen! Az Örökkévaló felemeli az alázatosokat, de megalázza a gonoszokat. Énekeljetek hálával az Örökkévalónak, dicsérjétek hárfával Istenünket, aki felhőkkel borítja be az eget, esővel öntözi a földet, és a hegyeken füvet növeszt. Enni ad az állatoknak, s a károgó hollókat megeteteti. Nem a lovak erejében vagy a harcosok izmaiban gyönyörködik, azokat kedveli az Örökkévaló, akik imádják és tisztelik őt, akik kegyelmében bíznak! Jeruzsálem, dicsérd az Örökkévalót! Sion, dicsérd Istenedet! Megerősíti kapuidat és záraidat, megáldja benned fiaidat! Békességet ad határaidon, jól tart téged a legjobb búzával. Leküldi a földre parancsszavát, hirtelen célhoz ér minden szava. Hóval takarja be a földet, fehér gyapjútakaróval, dér száll szavára, mint a hamu, jégesőt hullat, mint köveket. Ki állhat ellen a fagynak, amit küld? De ha elküldi szavát, elolvad a hó, a jég, szelet támaszt, és a vizek újra csörgedeznek! Elküldte szavát Jákóbnak, törvényét és rendeletét Izráel népének! Más népekkel nem bánt így soha, azok nem ismerik törvényeit!

Ingyenes olvasótervek és áhítatok a következő témában: A zsoltárok könyve 147:1-20