Bizony, közel az Örökkévaló napja,
és minden nemzetet elér!
Ezért, ahogy másokkal bántál,
úgy bánnak majd veled is, Edom!
Bizony, minden gonosztetted
visszaszáll a fejedre!
Ahogy ittatok haragom poharából
szent hegyemen,
majd úgy isznak mind
az összes nemzetek is!
Bizony, megisszák egészen,
lenyelik, bármilyen keserű,
s úgy eltűnnek a föld színéről,
hogy még nyomuk sem marad!
De a Sion hegyén lesznek azok,
akik megmenekülnek,
és szent népemmé lesznek.
Jákób népe ismét
birtokba veszi földjét,
mint az örökségét.
Bizony, Jákób népe
olyan lesz, mint a tűz,
József családja, mint a láng!
Elpusztítják Ézsau népét,
mint szalmát a tűz,
hogy még írmagjuk sem marad!”
— mert az Örökkévaló mondta ezt.
Izráel népe elfoglalja
Ézsau hegyeit délen,
s a filiszteusok földjét,
nyugat felé.
Letelepülnek Efraim
és Samária vidékére,
Benjámin törzse
pedig Gileádba.
Akiket száműztek Izráelből,
nagy seregben jönnek vissza
Kánaán földjére,
s elfoglalják egészen Sareptáig.
Akiket pedig Jeruzsálemből hurcoltak el,
Szefáradból térnek vissza,
és letelepednek a déli városokban.
Sion hegyére a győztes szabadítók
mennek föl,
hogy ítéletet tartsanak
Ézsau hegye fölött,
és az Örökkévalóé lesz
a királyi uralom.