Ezután Jézus beszállt egy bárkába, átkelt a tavon, és a saját városába ment. Ott néhányan egy béna férfit vittek hozzá hordágyon. Jézus látta azoknak a hitét, akik hordozták a beteget, ezért odafordult a bénához: „Bízzál fiam, a bűneid meg vannak bocsátva!”
Ezt hallotta néhány törvénytanító is, akik egymás között így tanakodtak: „Ez az ember Istent gyalázza!”
Mivel Jézus tudta, hogy mit gondolnak, ezt mondta nekik: „Miért gondoltok ilyen rosszat? Mi könnyebb? Azt mondani, hogy meg vannak bocsátva a bűneid, vagy azt, kelj fel, és menj el? Győződjetek meg róla: az Emberfia felhatalmazást kapott, hogy itt a földön megbocsássa a bűnöket.” Ekkor a beteghez fordulva így szólt: „Kelj fel, fogd a hordágyat, és menj haza!” Ekkor a férfi felkelt, és hazament. Amikor látta ezt az összegyűlt sokaság, félelem és csodálat töltötte el őket, és dicsőítették Istent, aki ilyen nagy hatalmat adott az embernek.
Amikor Jézus továbbment onnan, meglátott egy Máté nevű férfit, aki a vámszedő helyen ült, és megszólította: „Kövess engem!” Máté pedig felkelt, és csatlakozott Jézushoz.
Egyszer Jézus Máté házában vendégeskedett. Sokan mások is odajöttek: vámszedők és mindenféle rosszhírű bűnösök, akikkel Jézus és a tanítványai együtt vacsoráztak. Amikor a farizeusok látták, hogy Jézus ilyen emberekkel eszik együtt, ezt kérdezték a tanítványoktól: „Hogy lehet az, hogy a ti mesteretek vámszedőkkel és mindenféle bűnössel együtt ül asztalhoz?”
Amikor Jézus ezt meghallotta, ő válaszolt a farizeusoknak: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek!