Máté evangéliuma 13:12-33

Akinek van, az még többet kap, hogy még fölöslege is lesz. Akinek azonban nincs, attól még azt is elveszik, amije eddig volt. Azért tanítom őket történetek segítségével, mert néznek ugyan, de nem látnak, és hallják ugyan, de nem értik meg, amit mondok. Beteljesedik rajtuk Ézsaiás próféciája: »Hallani fogtok, de nem értitek meg, néztek ugyan, de nem láttok, mert megkeményedett a nép szíve. Fülükkel alig hallanak, szemüket becsukták, hogy ne lássanak, ne halljanak, ne értsenek, és ne forduljanak hozzám, hogy meggyógyíthassam őket.« Ti azonban boldogok vagytok, mert a ti szemetek lát, és a fületek hall. Igazán mondom nektek: sok próféta és igaz ember szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látták, és szerették volna hallani, amit ti hallotok, de nem hallották.” „Most pedig értsétek meg a magvetésről szóló történet magyarázatát! Mit jelent az, amikor a mag az útra esik? Arról az emberről szól, aki hallja az Isten Királyságáról szóló üzenetet, de nem érti meg, ezért a gonosz elrabolja a szívébe vetett magokat. Mit jelent az, amikor a mag köves talajba hullik? Arról szól, aki meghallgatja az üzenetet, és azonnal örömmel fogadja, de az nem gyökerezik meg a szívében, és csak rövid ideig él benne. Az ilyen ember hamar elveszti a hitét, amikor üldöztetés vagy valami baj éri az üzenet miatt. A tüskés gyomok közé esett mag azt jelképezi, amikor valaki meghallgatja ugyan az üzenetet, de azután a földi élet gondjai, vagy a meggazdagodásra való törekvés elfojtja benne Isten üzenetét, ezért nem hoz termést. Végül pedig a jó talajba vetett mag azt jelképezi, amikor valaki hallja az üzenetet, meg is érti, és termést is hoz: az egyik a vetőmag százszorosát, a másik a hatvanszorosát, ismét másik pedig a harmincszorosát.” Másik történetet is mondott nekik. „Isten Királysága hasonló ehhez: egy ember tiszta búzát vetett a szántóföldjébe. Amikor mindenki aludt, eljött az ellensége, és gyommagokat szórt a vetés közé, majd elment. A búza felnőtt, és kalászt hozott, de közben a gyomok is megnőttek. A szolgák ekkor megkérdezték a gazdájukat: »Uram, te jó magot vetettél a földedbe. Akkor hogyan kerültek oda a gyomok?« »A gyomokat az ellenség vetette« — felelte a gazda. A szolgák tovább kérdezték: »Akarod, hogy kigyomláljuk?« »Ne tegyétek — válaszolta —, mert akkor esetleg a búzát is kitépnétek a gyomokkal! Hagyjátok csak együtt nőni mindkettőt az aratásig! Akkor szólok majd az aratóknak: Szedjétek össze először a gyomokat, kössétek csomókba, és égessétek el, a tiszta búzát pedig gyűjtsétek a raktáramba!«” Ezután egy másik hasonlatot is mondott nekik: „Isten Királysága hasonló ahhoz, mikor egy ember a kertjébe mustármagot vet. Ez a legkisebb a magok között, de mire felnő, nagyobb lesz minden más kerti növénynél. Szinte fává nő, rászállnak a madarak, és fészket raknak az ágai között.” Mondott nekik egy másik hasonlatot is: „Isten Királysága hasonló ehhez: egy asszony kovászt kevert három mérce lisztbe, majd állni hagyta, amíg az egész tészta megkelt.”