Vele utazott eljegyzett menyasszonya, Mária is, aki gyermeket várt. Amíg Betlehemben voltak, elérkezett Mária szülésének ideje. Meg is szülte elsőszülött fiát, bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt hely a számukra.
Azon az éjszakán a Betlehem környéki mezőkön pásztorok legeltették a nyájukat. Egyszer csak megjelent előttük az Örökkévaló egyik angyala, és az Örökkévaló dicsősége körülragyogta őket. A pásztorok nagyon megrémültek, de az angyal ezt mondta nekik: „Ne féljetek, mert nagy örömhírt hoztam nektek, amelynek az egész nép örülni fog! Megszületett ma nektek a Szabadító a Dávid városában, ő az Úr, a Messiás. Erről a jelről ismeritek fel: egy csecsemőt fogtok találni, aki bepólyálva fekszik a jászolban.”
Ekkor hirtelen hatalmas angyali sereg jelent meg, és együtt dicsérték Istent:
„Dicsőség Istennek a Mennyben,
és békesség a földön azoknak,
akik Isten tetszése szerint élnek!”
Miután az angyalok visszatértek a Mennybe, a pásztorok ezt mondták egymásnak: „Menjünk hát Betlehembe, és nézzük meg, ami ott történt! Hadd lássuk, amiről az Örökkévaló szólt nekünk!”
Ezzel sietve útnak indultak. Meg is találták Máriát, Józsefet, és a jászolban fekvő csecsemőt. Amikor meglátták, elmondták, amit az angyaltól hallottak róla. Ezen mindenki nagyon csodálkozott. Mária azonban a szívébe zárta mindezt, és később is sokat gondolkodott rajta. Ezután a pásztorok visszatértek a nyájukhoz, dicsérve és magasztalva Istent mindazért, amit láttak és hallottak — mert minden pontosan úgy történt, ahogy az angyal mondta.
Biblia alkalmazás
Biblia gyerekeknek alkalmazás
