Mondom nektek, hogy azt a vámszedőt Isten elfogadta, és kérésére megbocsátotta a bűneit. De a farizeust és annak az imádságát elutasította! Miért? Mert aki felemeli magát, azt megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt felemelik!”
Az emberek még kisgyermekeiket is odavitték Jézushoz, hogy érintse meg őket. Amikor látták ezt a tanítványok, rájuk szóltak, és el akarták őket zavarni. De Jézus magához hívta a gyermekeket, és ezt mondta a tanítványainak: „Ne zavarjátok el őket! Engedjétek a gyermekeket hozzám jönni! Hiszen Isten Királysága olyanoké, akik hozzájuk hasonlítanak! Igazán mondom nektek: ha valaki nem úgy fogadja Isten Királyságát, mint ahogy a gyermekek, nem is fog bemenni oda!”
Jézust megkérdezte egy vallási vezető: „Jó Mester, mit tegyek, hogy örök életet kapjak?”
Jézus így felelt: „Miért nevezel engem jónak? Egyedül csak Isten jó! Ismered a Törvény parancsait: »Ne kövess el házasságtörést! Ne gyilkolj! Ne lopj! Ne tanúskodj hamisan! Tiszteld apádat és anyádat!«”
A férfi ezt válaszolta: „Ezeket gyermekkorom óta mind megtartottam.”
Jézus ekkor így folytatta: „Egy valami még hiányzik belőled: add el minden vagyonodat, és amit érte kapsz, oszd szét a szegények között! Akkor majd a Mennyben lesznek a kincseid! Azután gyere, és kövess engem!” A férfi, amikor ezt hallotta, igen elszomorodott, mert nagyon gazdag volt.
Jézus látta, hogy elszomorodott, és ezt mondta: „Milyen nehezen mennek be a gazdagok Isten Királyságába! Könnyebb a tevének egy tű fokán átbújni, mint a gazdag embernek Isten Királyságába bemenni.”
Akik ezt hallották, megkérdezték tőle: „Akkor egyáltalán ki kaphat örök életet?”
Jézus így felelt: „Az embereknek ez lehetetlen, de Istennek lehetséges.”
Ekkor Péter ezt mondta: „Látod, mi mindenünket hátrahagytuk, és követtünk téged!”
Jézus így válaszolt: „Igazán mondom nektek: akik elhagyták otthonukat, feleségüket, testvéreiket, szüleiket vagy gyermekeiket Isten Királyságáért, azok mindannyian a többszörösét kapják vissza még ebben a világban, a következő korszakban pedig örök életet nyernek.”
Azután Jézus félrehívta tizenkét tanítványát, és ezt mondta nekik: „Figyeljetek rám! Most felmegyünk Jeruzsálembe, és ott minden be fog teljesedni, amit a próféták az Emberfiáról megírtak. Az Emberfiát kiszolgáltatják a többi nemzeteknek. Kigúnyolják, meggyalázzák, leköpik, megverik, s végül megölik, három nappal később azonban fel fog támadni.” A tanítványok azonban nem értették, hogy miről beszél, mert az el volt rejtve előlük.
Jézus Jerikó felé közeledett. Az út szélén egy vak koldus ült, és kéregetett. Amikor hallotta, hogy sokan mennek el mellette, kérdezősködött, hogy mi történik. Mondták neki, hogy a názáreti Jézus megy arra.
Ekkor a vak felkiáltott: „Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!”
Akik éppen mellette mentek el, rászóltak, hogy maradjon csendben. De ő csak még jobban kiabált: „Dávid Fia! Könyörülj rajtam!”
Jézus megállt, és szólt, hogy vezessék hozzá a vakot, majd megkérdezte tőle: „Mit kívánsz? Mit tegyek veled?”
Ő így válaszolt: „Uram, szeretnék újra látni!”
Jézus ezt mondta neki: „Láss! A hited megmentett téged.”
Ő pedig azonnal visszanyerte a látását, dicsőítette Istent, és követte Jézust. Ezt látva, az egész nép dicsérte Istent.