Ráháb akkor a háza ablakából egy kötélen leengedte a férfiakat a városfalon kívülre, ugyanis a háza éppen a városfalra épült. Figyelmeztette őket, hogy a hegyek között rejtőzzenek három napig, nehogy üldözőik rájuk találjanak, s csak azután induljanak tovább, ha azok már visszatértek Jerikóba.
A két férfi megerősítette: „Biztos lehetsz benne, hogy megtartjuk, amit ígértünk, ha a következőt megteszed: amikor bevonulunk erre a földre, akkor ezt a piros fonalat kösd az ablakra, amelyen keresztül leengedtél bennünket! Gyűjtsd ide a házadba apád egész rokonságát: apádat, anyádat és testvéreidet — az egész családodat. Akik a házban vannak, azoknak nem esik bántódásuk, ezért kezeskedünk! Ha mégis bajuk esne, akkor életünkkel felelünk érte. Ha viszont az ostrom idején közületek valaki kimegy a házból, és megölik, akkor ezért ő a felelős, mi pedig ártatlanok leszünk. Vigyázz, senkinek se árulj el bennünket! Ha mégis megteszed, akkor minket sem köt az eskünk.”
„Rendben van, megegyeztünk! Úgy lesz, ahogy mondtátok” — felelte Ráháb.
Ezzel a kémek elmentek, Ráháb pedig az ablakára kötötte a piros fonalat.
A két férfi a dombok közé ment, és ott rejtőztek három napig. Ezalatt üldözőik átkutatták az utat és az egész környéket, de senkit sem találtak, majd visszatértek Jerikóba. Azután a két férfi lejött a dombok közül, és átkelt a Jordánon. Visszatértek Józsuéhoz, Nún fiához, akinek mindenről beszámoltak.
„Semmi kétség, az Örökkévaló kezünkbe adta ezt az egész földet, mert lakóit már hatalmába kerítette a tőlünk való rettegés” — mondták Józsuénak.
Biblia alkalmazás
Biblia gyerekeknek alkalmazás
