Ezek Áháznak, Júda királyának uralkodása idején történtek. Áház Jótám fia, ez pedig Uzzijjá fia volt.
Recín, Arám királya és Pekah, Remaljá fia, Izráel királya hadjáratot indítottak Jeruzsálem, Júda fővárosa ellen, de nem tudták elfoglalni.
Mindez pedig így történt: Hírül vitték Áháznak, aki Dávid király utóda volt Júda trónján, hogy Arám és Izráel királyai összefogtak Júda ellen. Ennek hallatára Áház és egész népe nagyon megrémült: úgy ingadoztak, mint a fák a szélben.
Ekkor az Örökkévaló szólt Ézsaiásnak: „Fiaddal, Seárjásúbbal együtt menjetek ki a Felső-tóhoz, a csatorna végéhez, ahol a ruhafestők mezeje van. Ott fogtok találkozni Áházzal, akinek ezt mondd: Vigyázz, ne ess kétségbe! Légy nyugodt, és ne félj! Ne ijedj meg Recín haragjától, se az arámi seregtől, se Remaljá fiától! Fenyegetésüknek nagyobb a füstje, mint a lángja! Ne félj tőlük! Igaz, hogy ők gonosz terveket szőttek ellened és országod ellen. Igaz, hogy Arám és Izráel királyainak az a szándéka, hogy megtámadják és elfoglalják Júdát, azután magukhoz csatolják, és Tábeal fiát tegyék meg királynak Júdában. De az Örökkévaló Isten azt mondja:
Nem lesz abból semmi,
tervük kudarcot vall!
Hiszen Arám feje Damaszkusz,
Damaszkusz feje pedig Recín.
Még hatvanöt év, és Izráel királysága összedől,
népe szétszóródik és eltűnik.
Izráel feje Samária,
Samária feje pedig Remaljá fia.
De ha nem bíztok bennem,
ha nem hisztek szavamnak,
bizony, ti sem maradtok meg!”
Az Örökkévaló ismét szólt Áházhoz: „Kérj magadnak jelt az Örökkévalótól, Istenedtől! Kérj jelt megerősítésül, akár olyan mélységben, mint a Seol, akár olyan magasban, mint a Menny!”
De Áház így felelt: „Nem kérek jelt, nem teszem próbára az Örökkévalót!”
Ézsaiás ekkor azt mondta Áháznak: „Hallgass meg, Júda királya, és ti, az egész királyi család, akik Dávidtól származtok! Nem elég, hogy Isten embereit fárasztjátok, még Istenem türelmét is próbára teszitek! Ha Áház nem kér jelt tőle, akkor Uram maga fog nektek jelt adni.