Ézsaiás próféta könyve 63:12-19

Aki dicsőséges hatalmával vezette Mózest, jobb kezénél fogva, s ketté választotta a tenger vizét, hogy örök hírnevet szerezzen magának. Aki úgy vezette népét a mélységen keresztül, oly simán, mint lovat a pusztán, hogy lépteik meg sem botlottak. Megpihentette őket az Örökkévaló Szelleme, mint pásztor a nyáját, mikor a völgybe vezeti. Bizony, így vezetted népedet, Uram, hogy magadnak dicső nevet szerezz!” Kérlek, tekints le a mennyből, nézz ránk szent és dicsőséges lakóhelyedről! Hová lett irántunk való féltő szereteted és hatalmad? Könyörületességed és irgalmad miért vontad meg tőlünk? Hiszen te vagy Édesapánk, Örökkévaló! Nem Ábrahám, nem is Izráel, hanem te, Örökkévaló, te vagy Atyánk! Öröktől fogva Megváltónk vagy — ez a neved! Miért hagytad hát, hogy letérjünk utadról, Örökkévaló? Miért keményítetted meg szívünket, s hogy ne féljünk téged? Fordulj vissza hozzánk, szolgáidhoz, néped törzseihez, örökségedhez! Szent néped csak rövid ideig használhatta, s most ellenségeid taposták szentélyedet! Olyanok lettünk, mintha nem is uralkodtál volna rajtunk soha, mintha nem is nevedet viselnénk!