Azonban a saját családját: két feleségét, a két másodfeleségét és a tizenegy fiát még aznap este átvitte a Jabbók-patak gázlóján a túlsó partra. Azután az állatait is átvitte a gázlón. Miután mindezt elvégezte, Jákób egyedül maradt a patak innenső partján egész éjjel. Ekkor egy ismeretlen férfi jelent meg, akivel Jákób egészen hajnalig küzdött. Amikor az idegen látta, hogy nem bír Jákóbbal, ráütött a csípőjére. Ettől Jákób forgócsontja kificamodott. Az ismeretlen ekkor azt mondta: „Engedj el, mert hajnalodik!” „Semmiképpen — válaszolta Jákób —, amíg meg nem áldasz engem!” Akkor az megkérdezte: „Mi a neved?” Jákób beismerte: „Jákób vagyok.” Az idegen ezt mondta: „Mától fogva nem Jákób, hanem Izráel lesz a neved, mert küzdöttél Istennel és emberekkel — és győztél!” Jákób megkérdezte: „Kérlek, áruld el te is a neved!” De az ismeretlen visszakérdezett: „Miért akarod tudni a nevem?” — azután megáldotta Jákóbot. Jákób ekkor fölkiáltott: „Hiszen szemtől-szemben láttam Istent, mégis megmenekültem!” Ezért nevezte Jákób azt a helyet Penúélnek. A nap éppen akkor kelt föl, amikor Jákób elhagyta Penúélt, és átkelt a gázlón. Csak sántítva tudott járni a csípősérülése miatt.
Mózes első könyve 32 olvasása
Megosztás
Összes fordítás összehasonlítása: Mózes első könyve 32:22-31
Ments el igeverseket, olvass offline, nézz tanítási videókat és egyebeket!
A YouVersion cookie-kat használ a felhasználói élmény személyre szabása érdekében. Weboldalunk használatával elfogadod a cookie-k használatát az Adatvédelmi szabályzatunkban leírtak szerint
Kezdőoldal
Biblia
Olvasótervek
Videók