Mózes második könyve 34:1-7

Az Örökkévaló szólt Mózesnek: „Vágj ki két kőtáblát, azokhoz hasonlókat, amelyeket összetörtél! Fölírom rájuk ugyanazokat az igéket, amelyek az előbbieken voltak. Holnap reggelre légy készen, és jöjj fel a Sínai-hegyre! Állj elém a hegy tetején! De senki más ne jöjjön veled! Ne mutatkozzon az egész hegyen vagy annak közelében se ember, se legelő állat!” Mózes készített két kőtáblát, az elsőkhöz hasonlókat, és másnap reggel fölvitte a hegyre az Örökkévaló parancsa szerint. Az Örökkévaló leszállt a felhőben, megállt Mózessel szemben, majd kihirdette a nevét: „JAHVE”. Az Örökkévaló elvonult Mózes előtt, és így kiáltott: „JAHVE, JAHVE, a könyörülő és kegyelmes Isten, kinek türelme hosszan tart, szeretete nagy, és hűsége hatalmas! Hűséges szeretetét megőrzi az övéi iránt ezer nemzedéken át; megbocsátja vétkeiket, bűneiket és hűtlenségeiket, de bűnt nem hagy büntetés nélkül, számon kéri az apák vétkét fiaikon is, a harmadik-negyedik nemzedékig.”