Mózes második könyve 24:9-18

Ezután ment föl a hegyre Mózes, Áron, Nádáb, Abíhú és a 70 vezető. Ott a hegyen látták Izráel Istenét, akinek lába alatt ragyogó kék drágakőhöz hasonló kövezet látszott, olyan, mint a tiszta égbolt. Izráelnek ezek a vezetői látták Istent, de ő mégsem emelt rájuk kezet, hanem együtt ettek és ittak. Később az Örökkévaló ismét szólította Mózest: „Jöjj fel hozzám a hegyre! Mialatt itt leszel, kőtáblákat adok neked, amelyekre fölírtam a törvényt és a parancsokat, hogy azokra megtanítsd a népet.” Ekkor Mózes ezt mondta Izráel vezetőinek: „Várjatok itt ránk, amíg visszajövünk! Nézzétek, itt marad veletek Áron és Húr, ha valakinek valami vitás ügye van, forduljon hozzájuk!” Ezután Mózes és szolgája, Józsué elindultak fölfelé, Isten hegyére. Mózes egyre följebb ment. Felhő borította be a hegyet, mert az Örökkévaló dicsősége leszállt a Sínai-hegyre. Ez így volt hat napon keresztül, s a hetedik napon az Örökkévaló szólította Mózest a felhőből. Izráel népe is látta az Örökkévaló dicsőségét, amint leszállt a hegy csúcsára. Olyannak tűnt számukra, mintha emésztő tűz égne a hegy tetején. Azután Mózes följebb kapaszkodott a hegyen, és bement a felhőbe. Ott is maradt 40 nap és 40 éjjel.