Az apostolok cselekedetei 14:8-20

Az apostolok cselekedetei 14:8-20 EFO

Élt Lisztrában egy ember, aki születésétől fogva béna volt, soha életében nem tudott járni. Ott ült a földön, és a többiekkel együtt hallgatta Pál beszédét. Egyszer Pál ránézett, és látta, hogy ez az ember hisz abban, hogy Isten meg tudja gyógyítani. Ekkor Pál hangosan rákiáltott: „Kelj fel, és állj a lábadra!” Ő erre felugrott, és járni kezdett. Amikor a tömeg látta, hogy Pál mit tett, likaóniai nyelven így kiabáltak: „Az istenek emberi formában lejöttek hozzánk!” Barnabásról azt mondták, hogy ő Zeusz, Pált pedig Hermésznek tartották, mivel legtöbbször ő beszélt. Zeusz temploma a város közelében volt, és Zeusz papja virágfüzérekkel feldíszített bikákat vezetett a város kapujához. Az összegyűlt tömeggel együtt áldozatot akart bemutatni Pálnak és Barnabásnak. Amikor az apostolok, Pál és Barnabás megértették ezt, megszaggatták ruhájukat, és a tömeg közé futva így kiáltottak: „Emberek, ne tegyétek ezt! Nem vagyunk mi istenek, csak ugyanolyan emberek, mint ti! Azért jöttünk, hogy hirdessük nektek az örömüzenetet, és hogy ezektől a tehetetlen bálványoktól az élő Istenhez forduljatok! Mert ő teremtette az eget, a földet, a tengert és mindent, ami bennük van. Isten eddig minden népnek megengedte, hogy a maga útját járja. Bár velük is törődött, aminek sok tanújelét is adta. Jól bánt veletek is: ő adott nektek esőt az égből, gazdag termést és gyümölcsöket a maga idején, hogy bőségesen enni adjon nektek, és hogy megtöltse szíveteket örömmel!” De még így is alig tudták az embereket lebeszélni arról, hogy áldozatot mutassanak be nekik. Később azonban a pizidiai Antiókhiából és Ikóniumból néhány zsidó érkezett a városba. Ezek addig uszították az embereket Pál ellen, amíg sikerült meggyőzniük a lisztrai lakosokat, akik azután megkövezték Pált. Azt hitték, hogy meg is halt, ezért kivonszolták a városból. De Jézus tanítványai összegyűltek Pál körül, aki felkelt, és visszament a városba. Másnap pedig Barnabással együtt továbbmentek Derbébe.