A krónikák első könyve 29:3-17

Mivel Istenem Templomának a felépítését teljes szívemből kívánom, azon fölül, amit a Szent Templom számára előkészítettem, még a saját kincstáramból is adok 3 000 talentum ófiri aranyat és 7 000 talentum tiszta ezüstöt a Templom falainak a burkolására, és az arany- illetve az ezüsttárgyak készítésére — a mesteremberek kezébe. Ki akar közületek még ma önként ajándékot adni az Örökkévalónak?” Akkor a vezetők is bőkezűen adtak mindenféle ajándékot az Isten Temploma építésére és berendezésére. A nemzetségfők, Izráel törzseinek a fejedelmei, a hadsereg ezredesei, századosai és a királyi tisztviselők összesen a következőket ajánlották fel: 5 000 talentum aranyat és 10 000 arany dárikot, 10 000 talentum ezüstöt, 18 000 talentum bronzot és 100 000 talentum vasat. Akinek drágakövek voltak a birtokában, az azt is az Örökkévaló háza kincsestárának adta, a gérsóni Jehiél (a kincstár felügyelője) kezébe. Az egész népet nagy öröm töltötte el, mert bőkezűen, önként és tiszta szívvel adták az Örökkévalónak mindezeket. Dávid király is teljes szívvel örült ennek. Akkor Dávid király az egész gyülekezet előtt hangosan áldotta az Örökkévalót: „Áldott legyél Örökkévaló, ősapánknak, Izráelnek Istene, öröktől fogva mindörökké! Örökkévaló, tiéd minden nagyság, hatalom, dicsőség, győzelem és méltóság! Tiéd minden, ami a Mennyben és a Földön van! Örökkévaló, tiéd a királyi uralom, téged illet a felmagasztalás, hiszen te vagy a forrása és a feje mindennek! Tőled származik minden gazdagság és dicsőség, te uralkodsz mindenen. Kezedben van minden hatalom és erő. Te teszel valakit naggyá, és kezed erősít meg mindenkit. Ezért most Istenünk, hálát adunk neked és dicsérjük neved, mert ugyan ki vagyok én, és mi az én népem, hogy a magunk erejéből ajándékoztunk volna bármit is? Hiszen minden tőled jön, és csak abból adtunk, amit kezedből kaptunk! Mert csak átutazó vándorok vagyunk, mint őseink mindannyian. Földi napjaink, mint az árnyékok tovatűnnek, s nincs remény maradnunk. Örökkévaló Istenünk, mindez a gazdagság, amit szent neved házának építésére gyűjtöttünk, kezedből származik, és mind a tiéd! Tudom Istenem, hogy te a szíveket vizsgálod, az őszinteséget szereted, én pedig tiszta szívvel, őszinte lélekkel adtam mindezt, és örömmel láttam, hogy néped is, amely itt összegyűlt, készségesen és szabadon adta mindezt neked.