Sötétség és ború napja az,
felhő és homály napja,
mint a hegyekre terülő szürkület.
Jön egy nagy és hatalmas nép,
hozzá hasonló nem volt még soha,
és ezután sem lesz többé,
míg csak emberek élnek.
Előtte tűz emészt, utána láng perzsel.
Előtte Éden kertje az ország,
utána sivár pusztaság.
Nem menekül meg tőle semmi.
Olyan az alakjuk mint a lovaké,
úgy száguldanak mint a lovasok.
Amikor a hegycsúcsokon ugrálnak,
olyan zajt csapnak, mint a harci kocsik,
vagy mint amikor lángoló tűz ropog, ha a tarlót égeti.
Olyanok, mint egy hatalmas sereg,
amely felsorakozott a harcra.
Rettegnek tőle a népek,
minden arc elsápad.
Száguldanak, mint a vitézek,
fölhágnak a kőfalakra,
mint a harcosok.
Mindegyik a maga útján halad,
nem tér le ösvényéről.
Nem taszigálják egymást,
mindegyik a maga útján jár.
A fegyvereken is keresztültörnek,
nem lehet föltartóztatni őket.
Megrohanják a várost,
futkosnak a várfalon,
behatolnak a házakba,
az ablakokon keresztül
bemennek, mint a tolvaj.
Reszket előtte a föld,
megrendül az ég.
A nap és a hold elsötétül,
a csillagok elvesztik fényüket.
Az Úr mennydörög serege előtt.
Roppant nagy a tábora,
hatalmas parancsának a végrehajtója.
Nagy és igen félelmetes
az Úrnak a napja!
Ki bírja ki azt!?
De még most is így szól az Úr:
Térjetek meg hozzám teljes szívvel,
böjtölve, sírva és gyászolva!
Szíveteket szaggassátok meg,
ne a ruhátokat,
úgy térjetek meg
Istenetekhez, az Úrhoz!
Mert kegyelmes és irgalmas ő,
türelme hosszú, szeretete nagy,
és megbánja, még ha veszedelmet hoz is.
Biblia alkalmazás
Biblia gyerekeknek alkalmazás
