Bár elhagyott és gyűlölt voltál,
feléd sem járt senki,
de majd örökre fenségessé teszlek,
és örvendezővé nemzedékről nemzedékre.
Népek tejét szopod,
királyi emlőkön táplálkozol,
és megtudod, hogy én, az Úr, vagyok
szabadítód és megváltód,
Jákób erős Istene.
Réz helyett aranyat hozatok,
vas helyett ezüstöt,
fa helyett rezet hozatok,
és kő helyett vasat.
Békét adok, hogy az irányítson,
és igazságot, hogy az parancsoljon.
Híre sem lesz többé országodban erőszaknak,
határaidban pusztulásnak és romlásnak.
Isten szabadítását nevezed kőfalaidnak,
és dicséretét kapuidnak.
Nem a nap lesz többé napvilágod,
és nem a hold fénye világít neked,
hanem az Úr lesz örök világosságod,
és Istened lesz ékességed.
Nem megy le többé napod,
és holdad nem fogy el.
Az Úr lesz örök világosságod,
letelnek gyászod napjai.
Egész néped igaz lesz,
örökre birtokában lesz az ország;
facsemete, amelyet én ültettem,
kezem alkotása,
amely megmutatja dicsőségemet.
A kevés is ezerré nő,
a kicsiny is hatalmas néppé.
Én, az Úr, rövid idő múlva megvalósítom ezt.