Eszter 1:1-22

Történet Ahasvérós idejéből. Ez az Ahasvérós Indiától Etiópiáig százhuszonhét tartomány királya volt. Amikor Ahasvérós király Súsán várában királyi trónján ült, uralkodása harmadik évében lakomát rendezett összes vezető emberének és tisztviselőjének. Megjelentek előtte a perzsa és méd vezérek, a nemesek és a tartományok vezető emberei. Hosszú ideig, száznyolcvan napon át mutogatta nekik királyi dicsősége gazdagságát és nagyságának pompás értékeit. E napok elmúltával a király hét napig tartó lakomát rendezett Súsán várában, a királyi palotát körülvevő kertben, az egész nép apraja-nagyja számára. Fehér vászon- és kék bíbor gyapjúszőttesek voltak fehér gyapjú- és bíborkötelekkel és ezüstkarikákkal márványoszlopokhoz erősítve. Arany- és ezüstkerevetek voltak az alabástrom-, márvány-, gyöngyház- és sötétmárvány- kövezeten. Aranyedényekből ittak, különböző módon készített edényekből. A királyi bort királyi bőkezűséggel adták. Az ivásnál az volt a rendelkezés, hogy senkit se erőltessenek, mert a király úgy hagyta meg minden udvarnagyának, hogy mindenkinek a kedvére tegyenek. Vasti királyné is készített lakomát az asszonyoknak Ahasvérós király királyi palotájában. A hetedik napon a királynak jó kedve támadt a bortól, és megparancsolta Mehúmánnak, Bizzetának és Harbónának, Bigtának és Abagtának, Zétarnak és Karkasznak, a hét udvari embernek, akik Ahasvérós király személye körül teljesítettek szolgálatot, hogy vezessék be Vasti királynét a király elé királyi koronával a fején. Meg akarta mutatni a népnek és a vezető embereknek, hogy milyen szép; mert szép termetű volt. De Vasti királyné nem volt hajlandó bemenni a királynak az udvari emberek által küldött parancsára. Ezen nagyon fölháborodott a király, és forrt benne a harag. Megkérdezte tehát a király a múltat ismerő bölcseket; mert az volt a szokás, hogy a király minden ügyét a törvények és ítéletek tudósainak az együttese elé terjesztették. Ezek voltak a hozzá legközelebb állók: Karsená, Sétár és Admátá, Tarsís és Meresz, Marszená és Memúkán, Perzsia és Média hét vezető embere, akik bármikor megjelenhettek a király előtt, és a legfőbb helyeket töltötték be az országban. Megkérdezték, hogy mit kell tenni a törvény szerint Vasti királynéval, mivel nem teljesítette Ahasvérós királynak az udvari emberek által küldött parancsát. Akkor ezt mondta Memúkán a király és a vezető emberek előtt: Nemcsak a király ellen vétett Vasti királyné, hanem Ahasvérós király minden tartományának összes vezető embere és egész népe ellen is. Mert a királyné tettének a híre eljut majd minden asszonyhoz, és ők is megvetik férjüket. Azt fogják mondani, hogy Ahasvérós király is megparancsolta, hogy Vasti királynét vezessék be hozzá, de nem ment. A királyné tettének a hallatára így fognak majd beszélni az előkelő perzsa és méd asszonyok a király összes vezető emberével, és lesz bőven megvetés és fölháborodás. Ha jónak látja a király, bocsásson ki királyi rendeletet, és jegyezzék azt föl a perzsák és médek megmásíthatatlan törvényei közé, hogy Vasti nem jelenhet meg többé Ahasvérós király színe előtt; királynői méltóságát pedig adja a király másnak, nála jobbnak. Ha kihirdetik a király rendeletét, amelyet végre kell hajtani az egész hatalmas birodalomban, akkor minden asszony, a legnagyobb és a legkisebb rangú is megadja majd férjének a tiszteletet. Tetszett ez a beszéd a királynak és a vezető embereknek, úgyhogy a király Memúkán beszéde szerint járt el. Leveleket küldött valamennyi királyi tartományba, minden tartománynak a maga írásmódja szerint, és minden népnek a maga nyelvén. Hirdessék ki minden népnek a nyelvén, hogy mindenütt a férfi legyen az úr a házban!