San Lucas 2
2
Tɨ́ꞌɨj nuꞌu ari huanúꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús
(Mt. 1:18-25)
1Aꞌájnáꞌɨmua, tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn tiꞌitéveecaꞌa ɨ́ rey jɨmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Augusto tɨ ajta ayée ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n César, aꞌɨ́ɨ pu tíraataꞌaíjtacaꞌa mej mi ahuaujyuꞌuxan mej mi huaꞌutéꞌitɨen naíjmiꞌica mej aꞌuun aꞌuchéjme tɨ́j naꞌa aꞌu tɨ tejéꞌaijta. 2Ayee pu tiuꞌurɨ́j tɨ́ꞌɨj auj Cirenio tiꞌitéveecaꞌa tajtuhuan jɨmeꞌe aꞌájna u Siria. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe tɨ huaꞌutaꞌítecaꞌa ɨ́ mej amuacaí huaꞌutéꞌitɨee. 3Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, naímiꞌi mú aꞌucɨ́jxɨ aꞌu mej éꞌemeꞌecan mej mi aꞌahuaújyuꞌuxa.
4Aꞌɨ́j pu jɨ́n, aꞌɨ́ɨn José pu huirájraa aꞌujna Nazarét, Galilea jetze tɨ ajtémeꞌecan. Aꞌuu pu aꞌaráꞌa u Judea, chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Belén. Aꞌuu pu jaꞌunúꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan, aꞌɨ́jna tɨ ajmíꞌi tiꞌitéveecaꞌa ɨ́ rey jɨmeꞌe. Aꞌiné aꞌɨ́j pu jetze huanéj aꞌɨ́jna ɨ́ José, aꞌɨ́j pu jɨ́n aꞌuun áꞌuraa. 5Ajta pu aꞌɨ́ɨn áꞌuraa ɨ́ María aꞌɨ́jna jamuan ɨ́ José tɨ raꞌancuréꞌeviꞌitɨ. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ María, puꞌuri autájucacaꞌa.
6Aꞌuu mú aꞌutéꞌuucaꞌa tɨ́ꞌɨj tejaꞌuréꞌene ɨ́ xɨca tɨ jetzen huanúꞌihuacaꞌa ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. 7Aꞌɨ́j pu jɨ́n tiyaúj jáꞌaraa amuacaícan jɨmeꞌe. Teáatacaꞌa ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. Cɨ́ɨxuri pu jɨ́n racáꞌijcatacaꞌa tɨ́ꞌɨj huanúꞌihuacaꞌa. Aꞌɨ́j pu jetze raꞌatéete tiꞌitɨ́j jetze cɨyej tɨ atécun aꞌu mej yeꞌemuaate tejéꞌecuaꞌaca aꞌiné camuchéꞌe úꞌuvejricɨcaꞌa cuaartu tzajtaꞌa mej meꞌuun aꞌuteárute.
Ɨ́ mej nuꞌu cáneꞌaxɨ tiseíjracaꞌa
8Aꞌujna vejliꞌi u Belén, seica mú aꞌutéꞌuucaꞌa cáneꞌaxɨ mej tiseíjracaꞌa. Aꞌuu mú eꞌetáxaꞌiirihuaꞌa huáꞌa jamuan. 9Tɨꞌɨj jí seɨ́j pu huataseíjre tɨ ta japua tíꞌivaɨreꞌe tavástaraꞌa jemi. Jɨ́meꞌen puꞌu huataseíjre, aj pu i aꞌɨ́ɨn tavástaraꞌa á eꞌetatátzavajraa huáꞌa jemi ɨ́ mej eꞌejteí. Majta meꞌɨ́n cáneꞌaxɨ mej seɨreꞌe, temuaꞌa mú jeíhua tiuꞌutátziɨn. 10Ajta ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ ta japua tíꞌivaɨreꞌe tɨjɨ́n:
―Caxu tíꞌitziɨɨneꞌe. Ayee nu ꞌeen jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej neatáꞌaj niuucari amuaatáꞌixaateꞌen ɨ́ sej jɨ́n huataújtemuaꞌaveꞌesin jeíhua, tɨ tiꞌivaɨ́reꞌe aꞌame para naíjmiꞌica jemi.
11’Ijii, aꞌájna chajtaꞌa David teecan tɨ jetzen éꞌemeꞌecan, múꞌejmi jɨmeꞌe pu hui jaꞌunúꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna tɨ amuaꞌirátuaasin. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu, ɨ́ tavástaraꞌa, aꞌɨ́jna tɨ Dios raꞌantíhuaꞌu.
12’Ayee xu éeniꞌicɨꞌe ramuaꞌaréeren aꞌij tɨ éeneꞌe aꞌɨ́ɨn púꞌeen. Aꞌuun xu yéꞌeteuni ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, cɨ́ɨxuri jɨ́n caícatziꞌihua. Aꞌuu pu aracaꞌitɨ́ aꞌame cɨyej jetze taꞌatécun, yeꞌemuaate mej jetzen téꞌecuaꞌaca.
13Jíyeꞌitzi mú jɨ́n jeíhua huataseíjre aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ta japua tíꞌivaɨreꞌe meꞌɨ́jna jemi ɨ́ seɨ́j. Matɨ́ꞌɨj mi naíjmiꞌi rɨ́ꞌɨ tiraateájtuaa ɨ́ tavástaraꞌa. Ayee mú tiuꞌuxájtacaꞌa. 14Miyen tɨjɨ́n:
Tichéꞌe rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ Dios tɨ huápɨꞌɨ naa seijreꞌe ɨ́ ta japua.
Ajta íiyen chaanaca japua, michéꞌe rɨ́ꞌɨ tíꞌitechéjmeꞌeni ɨ́ teɨte ɨ́ tɨ Dios rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌasin.
Ayee muꞌu tiuꞌutaxájtacaꞌa.
15Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ta japua tíꞌivaɨreꞌe. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej cáneꞌaxɨ tiseíjracaꞌa, ayée mú tiuꞌutaúꞌixaa tɨjɨ́n:
―Tichéꞌe u áꞌujuꞌun aꞌujna Belén tetáꞌaj yaꞌuseíj aꞌɨ́jna aꞌij tɨ huarɨ́j ɨ́ tɨ taataꞌixaa ɨ́ tavástaraꞌa.
16Matɨ́ꞌɨj mi caꞌanacan u áꞌujuꞌun. Aꞌuu mú yáꞌuteu meꞌɨ́jna ɨ́ José, majta María, majta ɨ́ uneecaꞌi. Aꞌuu pu cɨyej jetze arácaꞌatii, yeꞌemuaate mej jetzen téꞌecuaꞌaca. 17Matɨ́ꞌɨj raaseíj ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, aj mú mi huaꞌutáꞌixa ɨ́ teɨte aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tihuaꞌutáꞌixaa tɨ huáꞌa jemi huataseíjre, aꞌij tɨ tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ paꞌarɨꞌɨ tɨ huanúꞌihuacaꞌa.
18Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej huáꞌunamuajriꞌi aꞌij mej tíꞌixajtacaꞌa aꞌɨ́ɨme cáneꞌaxɨ mej tiseíjracaꞌa, naímiꞌi mú rɨ́ꞌɨ naa tihuaꞌutaseíj.
19Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ María, aꞌɨ́ɨ pu rúꞌavaatacaꞌa ɨ́ ru tzajtaꞌa. Jéihua pu tíꞌimuaꞌajca aꞌij tɨ tiꞌitɨ́ huarɨ́j huáꞌa jemi. 20Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j aꞌɨ́ɨme cáneꞌaxɨ mej tiseíjracaꞌa. Jéꞌecan maújtemuaꞌaveꞌe ɨ́ Dios jemi, majta rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa niuucari jɨmeꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej ráanamuajriꞌi, majta ɨ́ mej raaseíj. Naímiꞌi pu ayén tejaꞌuréꞌene aꞌij tɨ tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ tavástaraꞌa.
Mej nuꞌu u yeꞌutaseíjratacaꞌa ɨ́ Jesús u teyujtaꞌa
21Tɨ́ꞌɨjta tejauuméꞌeca aráhuaica xɨca jetze, tɨ́ꞌɨj i tejaꞌuréꞌene ɨ́ xɨca mej jetzen raꞌantisíjchi ɨ́ naviiraꞌan ɨ́ tɨ jetzen teꞌeviꞌi ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. Matɨ́ꞌɨj mi miyen raatamuáꞌa tɨjɨ́n Jesús, tɨ́j ayén amuacaícan tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ seɨ́j tɨ ta japua tíꞌivaɨreꞌe.
22Tɨ́ꞌɨjta ari tejaꞌuréꞌene jaꞌanáj matɨ́j puaꞌa ɨ́ꞌɨhuaca aꞌij tɨ yeꞌí téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze Moisés tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa, matɨ́ꞌɨj mi meꞌájna yaꞌuvíꞌitɨ meꞌájna Jerusalén mej mi u yaꞌutaseíjrata ɨ́ paꞌarɨꞌɨ u teyujtaꞌa ɨ́ tavástaraꞌa jemi. 23Ayee mú huarɨ́j, aꞌiné ayée pu téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨjɨ́n: “Ayee pu tiúꞌujxeꞌeveꞌe mej yaꞌutaseíjrata ɨ́ tavástaraꞌa jemi naíjmiꞌica aꞌachú mej puaꞌaméca ɨ́ mej amuaatéꞌee muaanúnuꞌihuacaꞌa ɨ́ tɨꞌɨríi ɨ́ mej teteca.”
24Majta tiuꞌutámuaɨꞌɨvejtan aꞌij tɨ ajta téꞌeyuꞌusiꞌi aꞌɨ́jna jetze tɨ jɨ́n tihuáꞌuꞌitɨiiriꞌi ɨ́ tavástaraꞌa. Ayen tɨjɨ́n: “Micheꞌe huaꞌapuaca huatámuaɨꞌɨvejta ɨ́ cucuiꞌise naꞌari huaꞌapuaca ɨ́ jáamuaꞌise.”
25Aꞌájnáꞌɨmua, seɨ́j pu aꞌuun eꞌechéjmeꞌe aꞌájna Jerusalén. Ayee pu ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Simeón. Rɨ́ꞌɨ pu tiꞌitiújchaꞌɨɨcaꞌa ɨ́ Dios jemi. Ajta jeíhua pu ráꞌastejcaꞌa ɨ́ ruyeꞌirá. Aꞌɨ́j pu tíꞌijchuꞌeveꞌecaꞌa aꞌájna xɨcájraꞌan jetze tɨ jetzen Dios huáꞌancuꞌuvajxɨꞌɨsin aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Ajta aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu jemin huateájturaa.
26Aꞌɨ́n xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ayén tiraataꞌixaa tɨ nuꞌu caí mɨꞌɨni caí xɨ huataseíjreꞌen ɨ́ Cɨríistuꞌu, tɨ tavástaraꞌa yeꞌutaꞌítiꞌi. Aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu Simeón raseijran. 27Tɨꞌɨj jí ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios caꞌaníjraꞌa raatáꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Simeón tɨ aꞌuun aꞌatanén u teyujtaꞌa aꞌu tɨ eꞌeráyaujtaꞌa. Majta meꞌɨ́n ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, aꞌúu mú majta aꞌaráꞌa u teyujtaꞌa mej mi miyen ráaruuren ɨ́ paꞌarɨꞌɨ aꞌij tɨ tiúꞌujxeꞌeveꞌe mej mi raꞌaráꞌasten ɨ́ ruyeꞌirá. 28Aj pu i aꞌɨ́ɨn Simeón raꞌancuréꞌechui aꞌɨ́jna ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. Tɨꞌɨj jí rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios tɨjɨ́n:
29Nevástaraꞌa, puꞌuri rɨꞌɨrí pej naatáꞌan nej nexɨéehua huámɨꞌɨni,
aꞌiné pepuꞌuri raꞌaráꞌaste aꞌɨ́jna ɨ́ pej jɨ́n teꞌatáꞌaratziiriꞌi ineetzi jemi i nej muavaɨreꞌe.
30-31Aꞌiné nejɨ́ꞌɨ nu jɨ́n raaseíj aꞌíjna ɨ́ pej jɨ́n tuꞌirátuaasin,
aꞌíjna ɨ́ pej yen raateájtuaa metiꞌiseíiracaꞌa naíjmiꞌi ɨ́ teɨte aꞌachú mej puaꞌamé yen huachéjme íiyen chaanaca japua.
32Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌatátzaviꞌira aꞌame temuaꞌa naa aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan mej mi caí chéꞌe miyen ꞌeeneꞌen matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huachéjme tɨ́caꞌamisteꞌe.
Ajta aꞌɨ́ɨ pu hui veꞌecán jɨ́n tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌesin ɨ́ áꞌateɨtestemuaꞌa, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan.
Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Simeón.
33Jéꞌecan mú naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen ɨ́ paꞌarɨꞌɨ aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ paꞌarɨꞌɨ jɨmeꞌe. 34Tɨꞌɨj jí Simeón rɨ́ꞌɨ tihuaꞌuteájtuaa. Tɨꞌɨj jí ayén tiraataꞌixaa ɨ́ María, ɨ́ náànajraꞌan ɨ́ paꞌarɨꞌɨ tɨjɨ́n:
―Casiꞌi, ayée pu tiúꞌuxɨꞌepɨꞌɨntariꞌihuacaꞌa tɨ aꞌɨ́jna paꞌarɨꞌɨ jɨmeꞌe. Muꞌiitɨ́ mú veꞌecán jɨ́n titeꞌenteárutixɨꞌɨsin aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, ajta muꞌiicáca pu téꞌariꞌira ɨ́ mej jɨ́n títetateí. Aꞌɨ́j xu jɨ́n siyen tiráamuaꞌaree tɨ ayén téꞌeme aꞌiné jeíhua mú ratíti.
35’Ayee pu téꞌeme tɨ́ꞌij mé jéjreꞌe seijreꞌe aꞌij mej tíꞌimuaꞌatze ɨ́ teɨte mémuꞌiitɨ́. Ajta múꞌeetzi, ayée pu cheꞌatá naꞌa tímuꞌuhuatacuíꞌini ɨ́ áꞌa tzajtaꞌa cumu tɨ jaꞌatɨ muaꞌantéjtzeti nahuaa jɨmeꞌe. ―Ayee pu tiraataꞌixaa.
36Seɨ́j pu ajta vejliꞌi huatéveecaꞌa tɨ tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. ꞌƗ́itaꞌa pu púꞌeen tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Ana. Puꞌuri ucarij. Aꞌɨ́ɨ pu yaujraꞌan púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Fanuel, ɨ́ tɨ Aser jetze ajtémeꞌecan. Aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa, ayée pu áꞌatee tɨ viɨ́cheꞌe aꞌachú cumu aráhuaꞌapua nineꞌiraꞌa. Tɨꞌɨj jí huamɨ́ꞌɨ ɨ́ cɨ́naꞌaraꞌan. 37Tɨꞌɨj jí ruséɨjta jáꞌaraa. Jéihua pu ari áꞌatee tɨ ayén ruseɨ́j. Ajta puꞌuri ayén ucarij naꞌa cumu muáacuate japuan muáacua nineꞌiraꞌa. Capu ajta jaꞌanáj huiráayeꞌicaa u teyujtaꞌa sino aꞌúu pu rɨ́ꞌɨ tiratáꞌacareꞌe ɨ́ Dios jemi nain xɨcaj tzajtaꞌa, ajta nain tɨ́caꞌari tzajtaꞌa. Ajta pu rúꞌitziꞌiveꞌecaꞌa, ajta téniúuveꞌe ɨ́ Dios jemi.
38Jɨ́meꞌen puꞌu raatapuáꞌajtacaꞌa ɨ́ Simeón tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj pu i aꞌɨ́ɨn aꞌuréꞌene aꞌɨ́mej jemi. Tɨꞌɨj jí rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios. Tɨꞌɨj jí aꞌutéjche tɨ huaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. Aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, aꞌii mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej rachúꞌeveꞌecaꞌa tɨ Dios huaꞌirájtuaani naímiꞌi aꞌuun mej Jerusalén huachéjme.
Mej nuꞌu huaréꞌacɨ u Nazarét
39Majta meꞌɨ́n ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, matɨ́ꞌɨj nain jɨ́n teꞌaráꞌaste aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi aꞌɨ́jna jetze tɨ jetzen tihuáꞌuꞌitɨiiriꞌi ɨ́ tavástaraꞌa, matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j aꞌájna jáꞌahuaꞌa Galilea. Aꞌuu mú aꞌutanéj u Nazarét, aꞌu mej éꞌemeꞌecan. 40Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, aꞌɨ́ɨ pu huavéꞌese, ajta huateújcaꞌane. Jéꞌecan pu rɨ́ꞌɨ mé teúumuaꞌarejcaꞌa. Ajta pu Dios rɨ́ꞌɨ tiratáꞌacareꞌe.
Paꞌarɨꞌɨ tɨ nuꞌu aꞌuun eꞌirácatii u teyujtaꞌa
41Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa nineꞌiraꞌa jetze, aꞌúu mú aꞌatánineicaꞌa aꞌánna Jerusalén mej mi raꞌutámuaꞌaree aꞌájna xɨcájraꞌa tɨ jetzen Dios tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi ɨ́ huáꞌa yaujmuaꞌa mej anáatéꞌee muaanúnuꞌihuacaꞌa.
42Tɨ́ꞌɨj ari rájchaꞌɨɨcaꞌa aꞌachú cumu tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua nineꞌiraꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, aꞌɨ́ɨme vaújsimuaꞌameꞌen, aꞌúu mú áꞌujuꞌun mej mi tiúꞌuyesten ɨ́ ruyeꞌirá jɨmeꞌe. 43Tɨ́ꞌɨj teꞌupuáꞌarecaꞌa ɨ́ mej tiuꞌuyéꞌeste, matɨ́ꞌɨj mi huaréꞌacɨ para aꞌujna mé éꞌeche. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, aꞌúu pu aꞌuteájturaa aꞌájna Jerusalén.
Majta meꞌɨ́n ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen, camu ramuaꞌareerecaꞌa. 44Ayee mú tíꞌimuaꞌajca tɨjɨ́n: Huáꞌa jamuan pu huaméj ɨ́ seica ɨ́ mej ta jamuan huajúꞌucaa. Muꞌuri seɨ́j xɨcaj áꞌatee mej miyen titeejúꞌucaa. Matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej ráahuauni huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte, ajta aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej huáꞌa jamuan huajúꞌucaa. 45Matɨ́ꞌɨj caí ráateu, matɨ́ꞌɨj aꞌuun huaréꞌacɨ aꞌájna Jerusalén mej mi ráahuauni.
46Miráꞌatee aꞌachú cumu huaíca xɨcaj mej rahuauhuau. Matɨ́ꞌɨj mi xaa ráateu. Aꞌuu pu unúꞌujcatii u teyujtaꞌa aꞌu tɨ eꞌeráyaujtaꞌa. Aꞌuu pu aꞌutácatii huáꞌa jamuan ɨ́ mej tíꞌimuaꞌata. Aꞌɨ́mej pu namuajracaꞌa, ajta tihuaꞌíhuaꞌura. 47Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej ráanamuajriꞌi, naímiꞌi mú naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ temuaꞌa naa tiyaúꞌitɨée jáꞌaraa aꞌij mej tiraataꞌixaa, majta meꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tiuꞌutaxájtacaꞌa.
48Majta meꞌɨ́n ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen matɨ́ꞌɨj raaseíj tɨ huáꞌa tzajtaꞌa jéꞌejvee, jeíhua mú aꞌij raꞌutaseíj. Tɨꞌɨj jí ayén tiraataꞌixaa ɨ́ náànajraꞌan tɨjɨ́n:
―Niyauj, ¿aꞌiné ꞌeen jɨ́n piyen taruure? Tuꞌuri áꞌatee tej muahuauhuau inee, ajta aꞌatáàta. Jéꞌecan tu aꞌij puaꞌa teꞌetamuaꞌate múꞌeetzi jɨmeꞌe.
49Tɨꞌɨj jí ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n siyen tíꞌinehuauhuau? ¿Ni qui secaí ramuaꞌaree tɨ ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe nej niyen teꞌevéꞌenmuaꞌareere íiyu niTáàta chiꞌij jetze?
50Majta meꞌɨ́n, camu aꞌatzu meꞌɨ́n yaúꞌitɨée muáꞌaraa aꞌij tɨ tihuaꞌutáꞌixaa.
51Tɨꞌɨj jí áꞌuraa huáꞌa jamuan ɨ́ ruvaújsimuaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌucáane u Nazarét. Ajta aꞌɨ́ɨn, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌantzaahua ɨ́ ruvaújsimuaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn náànajraꞌan, aꞌɨ́ɨ pu nain teúꞌavaatacaꞌa ɨ́ ru tzajtaꞌa. 52Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu huavéꞌese, ajta jaítzeꞌe ari tiúꞌumuaꞌareerecaꞌa. Dios pu rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa, majta ɨ́ teɨte.
Currently Selected:
San Lucas 2: crn
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© 2008, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved.