Aposol nup meme Jim-asa-asari
Jim-asa-asari
Dokta Luknöŋ buk qetŋi “Kraistkö Ölöwak Buŋa” ohoba kösohotŋi toroqeba buk qetŋi “Aposol nup meme” ohoyök. Jisösnöŋ gwarekurupŋi mutukŋi kusum eŋgii Uŋa Töröŋan sölölöhöm eŋgiiga Kraistkö keu buzupŋi jim sehigeri, Luknöŋ miaŋgö kösohotŋi aukŋe almamgöra möta kewö (1.8) ohoyök, ‘Yeŋön mi Jerusalem sitinöŋ könahiba Judia prowins dop köla Samaria prowinsnöŋ anda toroqeba gölme göraŋe eu emu likeplikep angetka dop köl teköba anök.’ Mutuk Juda könagesö uruŋe nup megetka uruŋini meleŋda guligetka Kraistkö qeburuŋ könahiba yöhöba sehiba anda anda kantriŋi kantriŋi dop köliga urumeleŋ könagesö yeŋgö bohonŋini ahök. Kösohotŋi oyoŋjei, Luknöŋ yeŋgö uruŋini bönjöŋ almamgö kapaŋ köla keu kötŋi yahöt kewö ohom asariyök,
1) ‘Kraistkö alaurupŋan Rom mindimindiri gawman mi tuarenjoŋ qahö ak eŋgiba malje. Yeŋön mi memba et almegöra tuaköpek qahö akze. Tosatŋan mewö mötpeak, mi bönŋi öne wahötpapuk.’
2) ‘Juda yeŋön jike nup meget korembeŋi aiga ölŋi asuhumapköra mamböta malgeri, Jisösnöŋ mönö ölŋi mi memba kaba eŋgiyök.’ Keu kötŋi mi.
Jisösgö Buŋa keuŋi kuŋguba jim sehiba zioz könahiba mem köhöigetka toroqeba aniga urumeleŋ yeŋgö kambuŋinan qariyök. Miaŋgö dop “Aposol nup meme,” kösohot mi juliga keu bahöŋi bohonŋi karöbut kewö akze: 1) Jisösnöŋ Suep mire öŋgöiga gwarek yeŋön Jerusalem malgetka Kraistkö Buŋa keuŋan könahiba qeburuŋ yöhöyök. 2) Yöhöba qariba Palestain gölmegö prowins tosatŋe anök. 3) Kunbuk qariba kantriŋi kantriŋi Sutŋire Köwet liliköba tat anjei, mi dop köla teteköŋe siti bohonŋi Rom anök.
“Aposol nup meme” miaŋgö keu bohonŋi mi Uŋa Töröŋaŋgö könaŋi aka nup memeŋi. Aposol aka mötnarip ambazip yeŋön yambu dölökŋaŋgö (Pentekost) nalöŋe Jerusalem köulukögetka Uŋa Töröŋan ösumŋambuk uruŋine geyök. Uruŋine geba sölölöhöba mem köhöim eŋgiiga deŋda kantri liliköba nup megetka ölŋi könaŋi könaŋi asuhuyök. Zioz ambazip aka yeŋgö jitŋememe yeŋön Kraistkö Buŋa keu mi könakönahiŋe denöwö jiba malgeri, Luknöŋ miaŋgö keuŋi ohoiga mi ölöp buk kiaŋgöreŋ oyoŋda mötpin. Ambazip uruŋini meleŋda mindiriba naŋgöm aŋguba malgeri, yeŋön Buŋa keugö kukösumŋi möt kutugetka miri dop aukŋe asuhuyök. Denöwö asuhuyöhi, Luknöŋ miaŋgö kösohotŋi ohoba Uŋa Töröŋaŋgö kukösumŋi kondel neŋgiza.
Buk kiaŋgö bahöŋi bohonŋi 4 mi kewö:
1. Buŋa keu naŋgöba jibingöra jöjöröget 1.1-26
a) Jisösnöŋ jimkutukutu ala Uŋa eŋgimamgö jiyök 1.1-14
b) Judas Iskariotkö salupŋe Matias meköget 1.15-26
2. Jerusalem sitinöŋ Buŋa keu naŋgöba jiget 2.1–8.3
3. Judia aka Samaria Buŋa keu naŋgöba jiget 8.4–12.25
4. Polnöŋ misin nup memba malök 13.1–28.31
a) Misin nup liliköba megetka 1 ahök 13.1–14.28
b) Jerusalem totoko ala keu jöhöget 15.1-35
c) Misin nup liliköba megetka 2 ahök 15.36–18.22
d) Misin nup liliköba megetka 3 ahök 18.23–21.16
e) Pol Jerusalem, Sisaria aka Rom kösö mire tarök 21.17–28.31
Currently Selected:
Aposol nup meme Jim-asa-asari: bmu
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© 2013, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved.