Márk 15

Jézus Pilátus előtt

(Mt 27,1–2.11–14; Lk 23,1–5; Jn 18,28–38)

1Korán reggel azonnal határozatot hoztak a főpapok a vénekkel és az írástudókkal együtt, vagyis az egész nagytanács. Azután Jézust megkötözve elvitték, és átadták Pilátusnak. 2Pilátus pedig megkérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya? Ő így válaszolt neki: Te mondod. 3A főpapok hevesen vádolták őt. 4Pilátus ismét megkérdezte tőle: Nem felelsz semmit? Nézd, mennyire vádolnak! 5Jézus pedig többé semmit sem válaszolt, ezért Pilátus elcsodálkozott.

Jézus és Barabbás

(Mt 27,15–26; Lk 23,13–25; Jn 18,39–40; 19,4–16)

6Ünnepenként pedig szabadon szokott bocsátani nekik egy foglyot, akit kértek. 7Volt akkor egy Barabbás nevű fogoly a lázadók között, akik a lázadás idején gyilkosságot követtek el. 8A sokaság tehát felmenve Pilátus elé kérte, hogy tegyen eleget a szokásnak. 9Pilátus pedig megkérdezte tőlük: Akarjátok, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát? – 10mert tudta, hogy irigységből szolgáltatták ki Jézust a főpapok. 11A főpapok azonban felbujtották a sokaságot, hogy inkább Barabbás elbocsátását követeljék. 12Pilátus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: Mit tegyek akkor azzal, akit a zsidók királyának mondotok? 13Azok ismét felkiáltottak: Feszítsd meg! 14Pilátus megkérdezte tőlük: De mi rosszat tett? Azok pedig még hangosabban kiáltották: Feszítsd meg! 15Pilátus pedig, minthogy a sokaság kedvére akart tenni, szabadon bocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatta, és átadta, hogy megfeszítsék.

Jézus megcsúfolása

(Mt 27,27–30; Jn 19,2–5)

16A katonák bevitték őt a palotába, azaz a helytartóságra, és összehívták az egész őrséget. 17Bíborszínű köpenyt adtak rá, és tövisből font koronát tettek a fejére, 18és elkezdték köszönteni: Üdvöz légy, zsidók királya! 19Nádszállal verték a fejét, leköpdösték, és térdhajtással hódoltak előtte.

Jézus megfeszítése

(Mt 27,31–44; Lk 23,26.33–35.38–39; Jn 19,16–24)

20Miután kigúnyolták, levették róla a bíbor ruhát, és felöltöztették a saját ruhájába. Majd kivitték, hogy megfeszítsék őt. 21Kényszerítettek egy arra menő embert, a cirénei Simont, Alexandrosz és Rúfusz apját, aki a mezőről jött, hogy vigye Jézus keresztjét. 22Elvitték őt a Golgota nevű helyre, ami ezt jelenti: Koponya-hely, 23és mirhás bort adtak neki, de ő nem fogadta el. 24Keresztre feszítették, és megosztoztak a ruháin, sorsot vetve, hogy ki mit kapjon. 25Kilenc óra volt, amikor megfeszítették. 26Felirat is volt a kereszten az ellene szóló vádról, amely így szólt: A ZSIDÓK KIRÁLYA.

27Vele együtt feszítettek keresztre két rablót, egyet jobb, egyet pedig bal keze felől. 28És így teljesedett be az Írás, amely ezt mondja: „És a bűnösök közé sorolták.”

29Akik elmentek mellette, fejüket csóválva káromolták, és ezt mondták: Te, aki lerombolod a templomot, és felépíted három nap alatt, 30mentsd meg magadat, szállj le a keresztről! 31Hasonlóan a főpapok is gúnyolódva mondták maguk között az írástudókkal együtt: Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. 32A Krisztus, Izráel királya szálljon le most a keresztről, hogy lássuk, és higgyünk! Azok is gyalázták, akik vele együtt voltak megfeszítve.

Jézus halála

(Mt 27,45–56; Lk 23,44–49; Jn 19,28–30)

33Amikor tizenkét óra lett, sötétség támadt az egész földön három óráig. 34Három órakor Jézus hangosan felkiáltott: Elói, elói, lámá sabaktáni! – ami ezt jelenti: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? 35Néhányan az ott állók közül, amikor ezt hallották, így szóltak: Íme, Illést hívja. 36Valaki elfutott, és ecettel megtöltve egy szivacsot, nádszálra tűzte azt, inni adott neki, és így szólt: Lássuk csak, eljön-e Illés, hogy levegye őt? 37Jézus pedig hangosan felkiáltva kilehelte a lelkét.

38Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt. 39Amikor pedig a százados, aki ott állt vele szemben, látta, hogy így lehelte ki a lelkét, ezt mondta: Bizony, ez az ember Isten Fia volt! 40Voltak ott asszonyok is, akik távolról figyelték; köztük a magdalai Mária, továbbá Mária, a kis Jakab és József anyja, valamint Salómé, 41akik követték őt, és szolgáltak neki, amikor Galileában volt, és sok más asszony is, akik vele mentek fel Jeruzsálembe.

Jézus temetése

(Mt 27,57–61; Lk 23,50–55; Jn 19,38–42)

42Amikor beesteledett, mivel az előkészület napja, vagyis szombat előtti nap volt, 43eljött az arimátiai József, a nagytanács tekintélyes tagja, aki maga is várta az Isten országát; bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus holttestét. 44Pilátus csodálkozott azon, hogy Jézus már meghalt, ezért hívatta a századost, és megkérdezte tőle, hogy meghalt-e már. 45Amikor ezt megtudta a századostól, kiadatta a holttestet Józsefnek. 46Ő pedig gyolcsot vásárolt, levette őt, begöngyölte a gyolcsba, elhelyezte egy sziklába vágott sírboltba, és követ hengerített a sírbolt bejárata elé. 47A magdalai Mária és Mária, József anyja pedig figyelte, hova helyezték őt.

Currently Selected:

Márk 15: RÚF

Highlight

Copy