Mikeás 7
7
Panasz a nép romlottsága miatt
1Jaj nekem, mert úgy jártam,
mint mikor valaki
gyümölcsöt akar szedni,
szőlőt akar szüretelni,
de nincs ehető fürt,
sem korai füge, amire vágyódott.
2Kivesztek az országból a hívek,
nincs becsületes ember.
Alattomban mindnyájan vért ontanak,
hálóval vadásznak egymásra.
3Jól használják kezüket a rosszra:
a vezető ember követelőzik,
a bíró fizetségre vár,
a főrangú ember kimondja, mit kíván,
és csak csűrik-csavarják az ügyeket.
4Aki a legjobb köztük,
olyan, mint a tüskebokor,
a legbecsületesebb is
olyan, mint a tövisbokor.
De eljön még számodra az ítélet napja,
amelyet őrállóid láttak.
Akkor lesz majd zűrzavar!
5Ne higgyetek a barátnak,
ne bízzatok a jó ismerősben,
még asszonyod előtt is,
akit magadhoz ölelsz,
vigyázz, hogy mit mondasz!
6Mert a fiú gyalázatosan bánik apjával,
a lány anyja ellen támad,
a meny az anyósa ellen,
az embernek saját háza népe is az ellensége.
Reménység a nyomorúság idején
7De én az Urat várom,
szabadító Istenemben reménykedem:
meg is fog hallgatni Istenem!
8Ne örülj bajomnak, ellenségem,
mert ha elestem is, fölkelek,
ha sötétségben lakom is,
az Úr az én világosságom.
9Viselnem kell az Úr haragját,
mert vétkeztem ellene.
De majd ő intézi peremet,
és igazságot szolgáltat nekem.
Kivisz a világosságra,
és gyönyörködöm igazságában.
10Látja majd ezt ellenségem,
és szégyen borítja el,
bár most ezt kérdezi tőlem:
Hol van az Úr, a te Istened?
Saját szememmel látom majd,
hogy összetapossák, akár az utca sarát!
11Eljön a nap, amikor felépítik falaidat,
azon a napon szélesre tágul a határ.
12Azon a napon jönnek majd hozzád
Asszíriából és Egyiptom városaiból,
Egyiptomból és az Eufrátesz mellől,
a tengereken át, a hegyeken át,
13bár puszta volt az ország lakói miatt,
tetteik gyümölcseképpen.
14Pásztorold botoddal népedet,
tulajdon nyájadat,
amely elhagyatva élt az erdőben,
termékeny földön!
Hadd legeljenek Básánban és Gileádban,
mint a régi időkben!
15Csodás dolgokat mutatok neked,
mint amikor kijöttél Egyiptomból.
16Látják majd ezt a népek,
és szégyenkeznek,
elvesztik minden erejüket,
kezüket szájukra teszik,
füleik megsüketülnek,
17port nyalnak, mint a kígyó,
mint a föld férgei,
reszketve jönnek elő rejtekhelyükről,
rettegve folyamodnak
Istenünkhöz, az Úrhoz,
és félnek majd tőled is.
18Van-e olyan Isten, mint te,
aki megbocsátja a bűnt,
és elengedi népe maradékának büntetését?
Nem tartja meg haragját örökké,
mert abban telik kedve,
hogy kegyelmet ad.
19Újra irgalmas lesz hozzánk,
eltapossa bűneinket,
minden vétkünket
a tenger mélyére dobja!
20Hűségesen bánsz Jákóbbal,
kegyelmesen Ábrahámmal,
ahogyan megesküdtél őseinknek
a régi időkben.
Currently Selected:
Mikeás 7: RÚF
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Hungarian Protestant New Translation Revised © Hungarian Bible Society, 2014
