YouVersion Logo
Search Icon

Jób 11

11
Cófár első beszéde: Jóbnak meg kell alázkodnia
1Megszólalt a naamái Cófár, és ezt mondta:
2Nem kell-e felelnünk e sok beszédre?
A bőbeszédűnek legyen igaza?
3Elnémíthatja-e fecsegésed az embereket?
Gúnyolódsz, és nincs, aki megszégyenítsen?
4Ezt mondtad: „Tanításom helyes,
és ha megvizsgálsz, tisztának találsz!”
5Bárcsak maga Isten szólalna meg,
és nyitná meg ajkait veled szemben!
6Kijelentené neked a bölcsesség titkait,
amelyek az értelem számára felfoghatatlanok.
Akkor megtudnád, hogy Isten elnézi
bűneid egy részét.
7Beleláthatsz talán az Isten titkaiba?
Felérhetsz-e te a Mindenható tökéletességéhez?
8Magasabb az az égnél – mit kezdesz vele?
Mélyebb a holtak hazájánál – mit is tudhatsz róla?
9Terjedelme hosszabb a földnél
és szélesebb a tengernél.
10Ha valakit nyomon követ, elfog,
és a bírák elé állít, ugyan ki akadályozhatja meg?
11Hiszen ismeri a hitvány embereket,
látja az álnokságot,
pedig nem is figyel oda.
12Az üresfejű ember is válhat értelmessé,
a vadszamár csikója is
születhet emberré.
13Ha hozzá fordítod szívedet,
és felé terjeszted kezedet,
14ha álnokság tapad kezedhez,
távolítsd el,
ne engedd, hogy sátradban
csalárdság lakozzék!
15Akkor szégyen nélkül
emelheted föl arcodat,
erős leszel, és nem kell félned.
16Elfelejted a nyomorúságot,
úgy gondolsz rá, mint levonult vizekre.
17Fényesebb lesz életed
a déli verőfénynél,
a sötétség is olyan lesz,
mintha reggel volna.
18Bizakodás tölt el,
mert lesz reménységed,
körülnézel, és nyugodtan lefekszel.
19Ha leheveredsz, senki sem riaszt föl,
sőt sokan hízelegnek neked.
20De a bűnösök szemei elsorvadnak,
menedékük elvész;
reménységük csak az,
hogy majd kilehelik lelküket.

Currently Selected:

Jób 11: RÚF

Highlight

Share

Copy

None

Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in