Jeremiás 49
49
Jövendölés Ammónról
1Ammón fiairól ezt mondja az Úr:
Talán nincsenek Izráelnek fiai,
nincs neki örököse?
Miért vette Milkóm birtokba Gádot,
és népe miért lakik annak városaiban?
2Ezért még eljön az idő
– így szól az Úr –,
amikor harci riadó hallatszik
az ammóni Rabbá körül.
Romhalmazzá lesz, falvait felégetik,
Izráel pedig birtokba veszi örökségét
– mondja az Úr.
3Jajgassatok Hesbón miatt,
mert romba dől,
kiáltozzatok, Rabbá leányai!
Öltsetek gyászruhát, gyászoljatok,
tántorogjatok a kőfalak között!
Mert Milkóm fogságba megy
papjaival és a vezetőkkel együtt.
4Mit dicsekszel a völgyeiddel,
termékeny völgyeiddel,
te elbizakodott leány,
aki kincseidben bízol,
és azt mondod: Ki törhetne rám?
5Hozok én még rád
rettegést mindenfelől
– így szólt az Úr, a Seregek Ura.
Szétszóródtok, ki merre lát,
senki sem gyűjti össze a bujdosókat.
6De végül jóra fordítom
Ammón fiainak sorsát
– így szól az Úr.
Jövendölés Edómról
7Edómról ezt mondja a Seregek Ura:
Nincs már bölcsesség Témánban?
Semmivé lett az értelmesek terve,
megzavarodott bölcsességük?
8Fussatok, távozzatok innen,
völgyek mélyén bujkáljatok,
Dedán lakosai!
Mert veszedelmet hozok Ézsaura,
a büntetés idejét.
9Ha szüretelők lepnek el,
böngésznivalót sem hagynak;
ha rablók jönnek éjszaka,
rombolnak, amíg kedvük tartja.
10Átkutatom Ézsaut,
rejtekhelyeit fölfedem,
nem tud elbújni.
Elpusztul leszármazottja,
rokonsága és szomszédai.
Senki sem mondja:
11Hagyd rám árváidat,
én eltartom őket,
és özvegyeid rám bízhatják maguk!
12Mert ezt mondja az Úr: Akikre nem vonatkozott az ítélet, hogy kiigyák a poharat, kénytelenek kiinni, és te büntetlen maradnál?! Nem maradsz büntetlen, hanem ki kell innod! 13Mert magamra esküszöm – így szól az Úr –, hogy Bocrá borzalmas romhalmazzá válik, vele példálóznak majd az átokmondók és a csúfolódók; a többi város is örökre romhalmaz marad.
14Üzenetet kaptam az Úrtól,
követet küldött a népekhez:
Gyűljetek össze, támadjatok rá,
keljetek harcra ellene!
15Kicsinnyé teszlek a népek között,
megvetetté az emberek között.
16Az szedett rá téged, hogy rettegtek tőled;
kevély volt a szíved.
Sziklahasadékokban laksz,
elfoglaltad a magas halmokat.
De ha oly magasan
fészkelsz is, mint a sas,
onnan is letaszítalak!
– így szól az Úr.
17Edóm pusztasággá válik: aki csak arra jár, megborzad és fölszisszen, látva az őt ért számtalan csapást. 18Ahogyan elpusztult Sodoma és Gomora meg a szomszédsága – mondja az Úr –, úgy itt sem lakik többé senki, és nem él benne senki emberfia. 19Mint egy oroszlán, amely a Jordán bozótjából feljön az üde legelőre, úgy űzöm el őket egy pillanat alatt, és választottamat helyezem föléje. Hiszen ki fogható hozzám, ki vonhat engem felelősségre, és melyik pásztor szállhat szembe velem?
20Halljátok hát az Úr tervét, amelyet Edóm ellen készített, és elhatározását, amelyre Témán lakóival kapcsolatban jutott:
Még a báránykákat is el fogják hurcolni,
legelőjüket is pusztává teszik.
21Bukásuk hangjától megrendül a föld,
hangos jajgatásuk elhallatszik
a Vörös-tengerig.
22Fölszáll, majd lecsap Bocrára,
mint a sas,
kiterjesztett szárnnyal.
Olyan lesz azon a napon
Edóm vitézeinek a szíve,
mint a vajúdó asszonyé.
Jövendölés Damaszkuszról
23Damaszkuszról.
Megszégyenült Hamát és Arpád,
mivel rossz hírt kaptak;
remegnek, mint a háborgó tenger,
nem lelnek nyugalmat.
24Elhagyta az ereje Damaszkuszt,
menekülni készül, rémület fogta el,
szorongás és fájdalom jött rá,
mint a szülő nőre.
25Miért nem hagyták el a dicső várost,
az örvendező várost?
26Ezért elesnek ifjai a tereken,
és a harcosok mind elvesznek
azon a napon
– így szól a Seregek Ura.
27Tüzet gyújtok Damaszkusz várfalán,
és az megemészti Ben-Hadad palotáit.
Jövendölés az arabokról
28Így szól az Úr Kédárról és Hácór királyságairól, amelyeket megvert Nebukadneccar, Babilónia királya:
Rajta, vonuljatok Kédár ellen,
és pusztítsátok a keleti népet!
29Elveszik sátraikat és nyájukat,
sátorlapjaikat, minden értéküket,
elviszik tevéiket is,
és kihirdetik róluk ezt:
Iszonyat mindenütt!
30Meneküljetek, bujdossatok el messzire,
völgyek mélyén bujkáljatok,
Hácór lakói! – így szól az Úr.
Mert tervet szőtt ellenetek
Nebukadneccar, Babilónia királya,
és veletek kapcsolatban elhatározásra jutott.
31Rajta, vonuljatok föl a nép ellen,
amely békében és biztonságban lakik!
– így szól az Úr.
Nincsen kapuja, nincsen zára,
egyedül lakik.
32Tevéik prédára jutnak,
tömérdek jószágukat zsákmányul ejtik.
Szélnek szórom azokat, akik körülnyírt hajúak,
a négy égtáj felé,
veszedelmet hozok rájuk mindenfelől
– így szól az Úr.
33Hácór sakálok tanyája lesz,
pusztaság marad örökre.
Nem lakik többé benne senki,
nem tartózkodik ott ember.
Jövendölés Élámról
34Így szólt az Úr igéje Jeremiás prófétához Élámról, Cidkijjá júdai király uralkodása kezdetén: 35Ezt mondja a Seregek Ura:
Összetöröm Élám íját,
legfőbb erősségét.
36Ráküldök Élámra négy szelet
a négy égtáj felől,
szélnek szórom őket minden irányba,
és nem lesz olyan nép,
amely közé ne jutnának
Élámból szerteszórtak.
37Rettegést hozok Élámra
ellenségei előtt, akik életére törnek.
Veszedelmet hozok rájuk
izzó haragomban – így szól az Úr.
Fegyvert küldök a nyomukba,
míg csak meg nem semmisítem őket.
38Felállítom trónomat Élámban,
elpusztítom királyát és vezetőit!
– így szól az Úr.
39De az utolsó napokban jóra fordítom majd Élám sorsát!
– így szól az Úr.
Currently Selected:
Jeremiás 49: RÚF
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Hungarian Protestant New Translation Revised © Hungarian Bible Society, 2014
