Ézsaiás 5
5
Dal a terméketlen szőlőről
1Dalt éneklek kedvesemről,
szerelmesem szőlőjéről.
Szőlője volt kedvesemnek
kövér hegyoldalon.
2Fölásta és megtisztította a kövektől,
beültette nemes vesszővel.
Közepére tornyot emelt,
sajtót is vágatott benne.
Várta, hogy jó szőlőt teremjen,
de az vadszőlőt termett!
3Most azért, Jeruzsálem lakói
és Júda férfiai,
tegyetek igazságot
köztem és a szőlőm között!
4Mit kellett volna még a szőlőmmel tenni,
amit meg nem tettem?
Azt vártam, hogy jó szőlőt terem majd,
miért termett mégis vadszőlőt?
5Megmondom én nektek,
most mit teszek szőlőmmel:
kerítését lerombolom, hogy lelegeljék,
kőfalát kidöntöm, hogy összetiporják!
6Hagyom, hogy elvaduljon:
nem metszik, nem kapálják,
fölveri a tövis és a gaz.
Megparancsolom a felhőknek is,
hogy ne adjanak rá esőt!
7A Seregek Urának szőlője:
Izráelnek háza,
és gyönyörű ültetvénye:
Júda férfiai.
Törvényességre várt,
és lett önkényesség,
igazságra várt,
és lett kiáltó gazság!
Jaj a dőzsölő gazdagoknak
8Jaj azoknak,
akik házat házhoz ragasztanak,
és mezőt mező mellé szereznek,
míg hely sem marad másnak,
és csak ti laktok ebben az országban!
9Ezt hallottam a Seregek Urától:
Az a sok ház romba dől majd,
a nagyok és szépek lakatlanná lesznek.
10Tíz hold szőlő csak egy bat bort terem,
tíz véka vetőmag csak egy vékát terem!
11Jaj azoknak,
akik már reggel is ital után járnak!
Estig elmulatnak, bor hevíti őket.
12Citera és lant, dob, fuvola
és bor mellett lakmároznak,
de az Úr tetteit nem veszik észre,
kezének munkáját nem látják meg.
13Ezért megy fogságba népem,
bár még nem tudja.
Éhen halnak előkelői,
a köznép pedig szomjan eleped.
14Ezért tátja ki torkát a sír,
mérhetetlen nagyra fölnyitja a száját.
Odakerül az előkelő és a köznép,
a zajongók és a vigadozók.
15Meg kell hajolnia az embernek,
megalázkodnia a halandónak,
a kevély tekintetű embereknek
meg kell alázkodniuk.
16De magasztos lesz a Seregek Ura,
mikor ítéletet tart,
és a szent Isten megmutatja szentségét,
mikor igazságot tesz.
17Bárányok legelnek ott, mint a legelőkön,
a gazdagok romjain
kecskék keresgélnek.
18Jaj azoknak,
akik a gonoszság kötelein
húzzák maguk után a bűnt,
és a vétket szíjakkal, mint valami kocsit,
19akik ezt mondják: Siessen,
cselekedjék hamar,
hadd lássuk már!
Teljesedjék be mielőbb
Izráel Szentjének terve,
hadd ismerjük meg!
20Jaj azoknak, akik azt mondják
a rosszra, hogy jó, és a jóra azt, hogy rossz,
akik a sötétséget világosságnak,
a világosságot pedig sötétségnek mondják,
akik azt állítják a keserűről, hogy édes,
az édesről pedig azt, hogy keserű!
21Jaj azoknak,
akik bölcseknek képzelik magukat,
és magukat tartják okosnak.
22Jaj azoknak,
akik a borivásban hősök,
és vitézek az italok keverésében,
23akik vesztegetésért
igaznak mondják ki a bűnöst,
de az igazaknak elvitatják az igazát.
24Ezért ahogyan a tarlót
megemésztik a lángnyelvek,
és a széna összeroskad a tűzben,
úgy korhad el gyökerük.
Viráguk elszáll, mint a por,
mert megvetik a Seregek Urának tanítását,
és utálják Izráel Szentjének beszédét.
25Ezért lobbant haragra népe ellen az Úr,
kinyújtja kezét, és megveri.
Megrendülnek a hegyek,
és annyi lesz a hulla,
mint utcán a szemét.
Mindezzel nem múlt el haragja,
és keze még ki van nyújtva.
26Jelt ad egy távoli népnek,
magához szólítja a föld széléről,
és az sietve, gyorsan ott terem.
27Nem lesz közte fáradt és botladozó,
nem szunnyad egy sem és nem alszik,
nem oldódik meg derekán az öv,
és nem szakad el saruszíja.
28Nyilai kifenve, íjai mind felajzva már.
Lovainak patája mintha kova volna,
kerekei olyanok, akár a forgószél.
29Ordítása, mint az oroszláné,
ordít, mint a fiatal hímek,
morog, és zsákmányt ragad,
elviszi menthetetlenül.
30Rámordul azon a napon,
mint a morajló tenger.
Ha rátekint valaki az országra,
sötétséget lát és nyomort:
ahol világos volt,
elsötétül minden a viharfelhőktől.
Currently Selected:
Ézsaiás 5: RÚF
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Hungarian Protestant New Translation Revised © Hungarian Bible Society, 2014
