San Mateo 13

Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ aꞌtɨ́j tɨ tyíꞌhuastee

(Mr. 4:1-9; Lc. 8:4-8)

1Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, Jesús pu iirájraa u chiꞌtáj, aꞌáa pu jaꞌráꞌaj joꞌtɨj jaꞌvaꞌástɨmee ɨ jájrij tɨꞌquij aꞌáa joꞌtayíxɨj. 2Aj mu mij jéehua ajtyáxɨɨriacaꞌ ɨ tyeɨ́tyee joꞌtɨj jeꞌej jéꞌeenyeꞌej, aj puꞌij antyíraj ɨ báarcuj jitze tɨ jáataꞌ acávaꞌcaꞌaj, ajta jeꞌen ooyíxɨj, majta ɨ tyeɨ́tyee aꞌáa mu jaꞌajtyequéetɨmaꞌcaa a tɨ jaꞌvaꞌástɨmee ɨ jájtyij. 3Tɨꞌquij jéehua tyihuaꞌajmuáꞌtyej séej nyúucarij jɨmeꞌ, aꞌyan tɨjɨn:

—Aꞌtɨ́j tɨ tyíꞌhuastee, aꞌáa pu joꞌmej joꞌtɨj tyajáꞌhuastee. 4Aa pu joomaꞌcaꞌaj jatahuaꞌnáaj ɨ ímueꞌrij, séecan puꞌij ɨ ímueꞌrij juyéj jitze huavatzɨ́ɨjraa, aj mu mij pínaꞌsee jútyeꞌ ajeꞌcáanyej matɨꞌɨj mij jaaréꞌjeꞌpuj. 5Ajta séecan aꞌáa pu joꞌvatzɨ́ɨjraa ɨ tyetyéj tzajtaꞌ joꞌtɨj quee jéehua jáꞌchuej, aj puꞌij jiyeꞌtzín ajnyéj ɨ ímueꞌrij, jiꞌnye capu jéehua huáchootaꞌcaꞌaj tɨꞌij aróonaanaꞌtyeꞌen, 6ajta tɨꞌɨj eeréꞌnyej ɨ xɨcáj, aj puꞌij huariaꞌhuaj ɨ tɨ arí ajnyéj, jiꞌnye capu aꞌchu ajoꞌcanáanaꞌajmaꞌcaaj.

7’Ajta séecan ɨ ímueꞌrij, aꞌáa pu joꞌvatzɨ́ɨjraa ɨ tzícareꞌej tzajtaꞌ, tɨꞌɨj ij ɨ tzícareꞌej huahuósej, aꞌɨ́ɨ pu jaꞌváꞌnaj ɨ tɨ arí ajnyájcaꞌaj, aꞌɨ́j pu jɨn quee huácɨɨriacaꞌ.

8’Ajta séecan aꞌáa pu joꞌvatzɨ́ɨjraa joꞌtɨj joꞌjɨ́ꞌreꞌen ɨ chuéj, aꞌɨ́ɨ pu xaa ij ajnyéj, tɨꞌquij huahuósej, séecan puꞌij ɨ ímueꞌrij aꞌyan tyeꞌrájraa aꞌchu anxɨtyej ɨ jatzíj tɨ catyéꞌtyaꞌajmaꞌcaa, ajta séecan huéeicatyej. Ajta séecan seityéj japuan tamuáamuataꞌ pu catyéꞌtyaꞌajmaꞌcaa sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj.

9’Mu siaj ityanamuáarajmee, tyámuaꞌ xu naa tyáanamuaj.

Jiꞌnye een jɨmeꞌ ɨ Jesús tyihuáꞌmuaꞌtyahuaꞌaj séej nyúucarij jɨmeꞌ

(Mr. 4:10-12; Lc. 8:9-10)

10Aj mu mij ajtyáxɨɨriacaꞌ ɨ Jesús jimi aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, matɨꞌɨj mij jaataꞌíhuoꞌriꞌ jeꞌej tɨ een jɨmeꞌ séej nyúucarij jɨn tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee.

11Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Dios pu muaꞌajmaj jamuaatáꞌ siaj sij yoꞌitéej xáꞌraꞌnyij jeꞌej tɨ tyíꞌeen joꞌtɨj aꞌɨ́ɨn tyejéꞌijtaj, majta ɨ séecan capu huáɨꞌriityeꞌ mej mij yoꞌitéej muáꞌraꞌnyij, jiꞌnye capu ɨ Dios aꞌyan tyihuoꞌtáꞌ.

12’Aꞌɨ́jna ɨ tɨ cɨ́ɨ tyiyoꞌitéej jeꞌej tɨ tyíꞌeen ɨ Dios jimi, Dios pu jéetzeꞌ jaatáꞌsij, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ quee yóꞌitej, Dios pu jáariꞌraj aꞌchu tɨ caa arí tyúꞌmuaꞌreej 13Aꞌɨ́j nu jɨn séej nyúucarij jɨmeꞌ tyihuáꞌixaatyeꞌ, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ mu atanyéjnyeꞌ, ajta camu tyiꞌtɨ́j séej, majta mu iityanamuáarajmee, majta quee tyiꞌtɨ́j namuaj, camu majta yóꞌitej. 14Aꞌyaa puꞌij huaꞌ jimi tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Isaías ɨ tɨ tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan aꞌyan tɨjɨn:

Tyij siajta jéehua tyíꞌnamuaj caxu yoꞌitéej xáꞌjuꞌun,

nusu siajta tyámuaꞌ tyityaꞌtanyéjnyeꞌrij caxu tyiꞌtɨ́j séjran.

15Jiꞌnye aꞌɨ́ɨ mu quee tyámuaꞌ metyityoomuámuaꞌreꞌ,

camu iityanamuáarajmee,

aꞌɨ́ɨ mu majta quee atanyéjnyeꞌ,

mej mij jaaséj nusu maj tyuꞌnamuaj,

ajta mej mij quee yoꞌitéej muáꞌraꞌnyij mej mij nyéetzij jimi tyáꞌantzaahuatyeꞌen,

nyej nyij nyáaj tyámuaꞌ huóꞌuurej.

16’Siajta muaꞌaj siataꞌaj huatóotyamuaꞌveꞌen, jiꞌnye muaꞌaj xu iityanamuáarajmee siaj sij jaꞌráꞌastijreꞌen ɨ siaj janamuaj, siajta atanyéjnyeꞌ. 17Aꞌyaa nu tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ maj mueꞌtɨ́j ɨ maj tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj jaaséj jeꞌej siaj muaꞌaj seríj tyiꞌtɨ́j tyíꞌsej nyej jimi, majta quee camu jaaséej, aꞌyaa mu majta tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj jáanamuaj jeꞌej siaj muaꞌaj tyíꞌnamuaj nyej jimi, ajta camu jáanamuajriꞌ.

Jesús pu huáꞌixaatyeꞌ jeꞌej tɨ huatóomuaꞌaj ɨ nyúucarij tɨ jaxaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyíꞌhuastyaa

(Mr. 4:13-20; Lc. 8:11-15)

18’Xáanamuajriꞌ jeꞌej tɨ huatóomuaꞌaj ɨ nyúucarij tɨ jaxaj aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j tɨ tyíꞌhuastyaa. 19Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jáanamuaj ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios, majta quee yóꞌitej, aꞌyaa mu een tɨꞌɨj ɨ ímueꞌrij tɨ ajoꞌvatzɨ́ɨjraa aꞌájna juyéj jitze, aꞌɨ́jna ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj een, aꞌɨ́ɨ pu tzajtaꞌ huataséjreꞌsij, tɨꞌquij huáariꞌraj ɨ nyúucarij ɨ maj júꞌmuaꞌreeriacaꞌaj ɨ juxɨéjnyuꞌcaa tzajtaꞌ.

20’Ajta aꞌɨ́jna ɨ ímueꞌrij tɨ ajoꞌvatzɨ́ɨjraa ɨ tyetyéj tzajtaꞌ, aꞌyaa pu een tɨꞌɨj ɨ maj janamuaj ɨ nyúucarij majta jeꞌen jutyamuaꞌveꞌej naa tyaꞌancuriáaꞌsij ɨ maj jáanamuajriꞌ, 21majta quee jéehua ajoꞌcanáanaꞌajmee capu ij huáɨꞌriityeꞌ maj tyámuaꞌ eenyeꞌ, matɨꞌɨjta jajpuéjtzij naꞌríij séecan jeꞌej puaꞌaj mahuáꞌuuriaj, caꞌnácan mu ootyáꞌɨtzeereꞌej.

22’Aꞌɨ́jna ɨ ímueꞌrij tɨ ajoꞌvatzɨ́ɨjraa joꞌtɨj joꞌtzícareꞌej tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan een matɨꞌɨj ɨ maj janamuaj ɨ nyúucarij, ajta jéehua mu tyúumuaꞌtziityeꞌ aꞌɨ́jna jɨmeꞌ jeꞌej tɨ tyeꞌmej íiyan tɨ tyíꞌmaꞌcan cháanacaj japua, majta aꞌyan tyáꞌxɨeꞌveꞌ maj huoochíjtyaanyiꞌtaj, aꞌɨ́ɨ puꞌij huáꞌcuanamuaj. Néijmiꞌi pu aꞌíjna quee tyiꞌtáꞌcaa tɨ ɨ nyúucarij tyámuaꞌ huaꞌ jimi tyuꞌtyáꞌɨtzeereꞌen mej mij aꞌɨ́jna jɨn huahuóseꞌen.

23’Ajta ɨ ímueꞌrij tɨ aꞌáa joꞌvatzɨ́ɨjraa ɨ chuéj japua tɨ huajɨꞌreꞌen, aꞌyaa pu een matɨꞌɨj ɨ maj janamuaj ɨ nyúucarij majta yóꞌitej, jéehua mu mij tyuꞌtátuiireꞌsij ɨ Dios jimi tɨꞌɨj aꞌɨ́jna ímueꞌrij tɨ huácɨɨriacaꞌ aꞌchu anxɨtyej tɨ catyéꞌtyaꞌajmaꞌcaa, naꞌríij huéeicatyej ajta seityéj japuan tamuáamuataꞌ ɨ ímueꞌrij.

Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tuꞌpíj tɨ huahuástiꞌhuacaꞌ jamuán ɨ tyeríicuj

24Jesús pu ajtáhuaꞌaj séej nyúucarij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyíꞌeen aꞌájna joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj tɨꞌɨj aꞌtɨ́j tɨ ímueꞌrij huahuástej ɨ juchuéj japua tɨ huajɨꞌreꞌen, 25ajta matɨꞌɨj néijmiꞌi tyacuꞌtzísimaꞌcaj, sɨ́ɨj pu ajoꞌréꞌnyej tɨ jájchaꞌɨɨreꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ chuéj tyíchaꞌɨj, tɨꞌquij tuꞌpíj huahuástej aꞌɨ́jcɨ tzajtaꞌ ɨ tyeríicuj, ajta jeꞌen jóꞌraa.

26’Aj puꞌij tɨꞌɨj ajnyéj aꞌɨ́jna ɨ tyeríicuj ajta jeꞌen íijmueyaꞌxɨj, aj mu mij jáamuaꞌreeriꞌ tɨ ajta sɨ́ɨj huáviviihuacaꞌ ɨ ímueꞌrij, jiꞌnye capu íijmueyaꞌxɨj aꞌɨ́jna ɨ tuꞌpíj. 27Matɨꞌɨj mij ɨ maj tyíꞌmuarɨeꞌ ujóꞌjuꞌ mej mij jaatéꞌexaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ chuéj tyíchaꞌɨɨj aꞌyaa mu tɨjɨn: “Tavástaraꞌ, nyi pequee aꞌɨ́j huahuástej ɨ ímueꞌrij tɨ jɨ́ꞌreꞌen aꞌájna aꞌ chuéj japua, ¿joꞌnyij jaꞌajnyéj aꞌɨ́jna ɨ tuꞌpíj?” 28Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ tɨ chuéj tyíchaꞌɨj aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn: “Sɨ́ɨj tɨ nyéjchaꞌɨɨreꞌ pu jaahuástej.” Majta ɨ maj tyíꞌmuarɨeꞌ aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn: “¿Nyi muaꞌráanajchij tyaj ujóꞌjuꞌun tyej tyij jeꞌejcuuxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ tuꞌpíj?”

29’Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn: “Capu juxɨeꞌveꞌ siaj jaariáꞌcutaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tuꞌpíj, jiꞌnye tɨpuaꞌaj seríj jeꞌejcunan aꞌɨ́jcɨ ɨ tuꞌpíj, ajta pu éjcuuxɨsij aꞌɨ́jna ɨ tyeríicuj. 30Cheꞌ aꞌyan eenyeꞌ tɨꞌij néijmiꞌi huahuóseꞌen ꞌasta quee atyojoꞌréꞌnyej nyatɨꞌɨj tyeꞌentyiáꞌsij, aj nu nyij huoꞌtaꞌíjtyeꞌsij ɨ maj tyíꞌmuɨjhuacaa mej mij anaquéej jeꞌejcuuxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ tuꞌpíj, mataꞌaj jaꞌantyájɨꞌcaꞌxɨꞌɨn mej mij jajsɨ́ɨreꞌen majta jaatyáteeraj, majta jeꞌen juꞌtyátoosij aꞌɨ́jcɨ ɨ tyeríicuj u chiꞌtáj joꞌmaj tyejéꞌyuhuacaa.”

Ɨ játzaꞌraꞌan ɨ mostáasaj

(Mr. 4:30-32; Lc. 13:18-19)

31Jesús pu ajtáhuaꞌaj séej nyúucarij huoꞌtéꞌexaa aꞌyaa pu tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyíꞌeen ɨ Dios jimi tɨꞌɨj tuꞌpíj tyiꞌtɨ́j tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn mostáasaj, aꞌtɨ́j tɨ jaahuástej ɨ játzaꞌraꞌan aꞌájna joꞌtɨj tyajaꞌtachuéj. 32Aꞌɨ́jna ɨ mostáasaj, aꞌyaa pu eenyeꞌ tyájatzeꞌ tɨꞌɨj ɨ tɨ jéetzeꞌ cɨ́leen quee séecan ɨ jatzíj, ajta tɨꞌɨj huahuóseꞌen, jéetzeꞌ pu uhuatɨ́tɨꞌɨj jaꞌmej quee séecan ɨ tuꞌpíj iiyeꞌej tɨ séejreꞌ ɨ cháanacaj japua. Yaa pu uhuatɨ́tɨꞌɨj jaꞌmej tɨꞌɨj cɨyéj, aj mu mij pínaꞌsee aveꞌréꞌnyesij mej mij aꞌáan tyojoꞌtyóoꞌitoꞌrityeꞌen ɨ cɨyáaraꞌ jitze.

Aꞌɨ́jna ɨ maj janaꞌajchityaa ɨ cuéjtzij

(Lc. 13:20-21)

33Ajtáhuaꞌaj séej nyúucarij huoꞌtéꞌexaa aꞌyaa pu tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu ajta tyíꞌeen ɨ Dios jimi tɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ levaduuraj, ɨ íitɨꞌ tɨ huéeicaj mediidaj atyájraj ɨ aríinaj, aj puꞌij jajcuéjtzitacaꞌ levaduuraj jamuán, ajta ɨ levaduuraj, aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi tzajtaꞌ huanyáxɨꞌɨj ɨ cuéjtzij.

Jeꞌej tɨ een jɨmeꞌ ɨ Jesús tyihuáꞌmuaꞌtyahuaꞌaj séej ɨ nyúucarij jɨmeꞌ

(Mr. 4:33-34)

34Jesús pu néijmiꞌi aꞌyan tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj séej nyúucarij jɨmeꞌ ɨ tyeɨ́tyee, capu tyiꞌtɨ́j huáꞌixaatyaꞌcaꞌaj jaꞌhuooꞌitéerican jɨmeꞌ. 35Aꞌyaa pu huarɨ́j tɨꞌij aróoꞌastej jeꞌej tɨ tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan tɨ aꞌyan tɨjɨn:

Séej nu nyúucarij jɨn tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌej,

Nyáaj nu aꞌɨ́j huoꞌtéꞌexaatyeꞌej ɨ tɨ aviitziꞌhuacaꞌaj,

tɨꞌɨj naꞌaj ɨ Dios tyeetyátaahuacaꞌ ɨ cháanacaj.

Jesús pu huáꞌixaatyeꞌ jeꞌej tɨ huatóomuaꞌaj ɨ nyúucarij tɨ jaxaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tuꞌpíj ajta ɨ tyeríicuj

36Aj puꞌij ɨ Jesús huoꞌtatyóotyeꞌej eerájraa ɨ tyeɨ́tyee jimi, tɨꞌquij chiꞌtáj utyájrupij, aꞌúu mu mij ajtyáxɨɨriacaꞌ ɨ maj jamuán huacɨ́j, matɨꞌɨj mij jaatáhuaviiriꞌ tɨ huoꞌtéꞌexaatyeꞌen jeꞌej tɨ huatóomuaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij tɨ jaxaj ɨ tuꞌpíj tɨ quee tyiꞌtɨ́j huɨɨreꞌ tɨ ajnyéj ɨ tasáahua japua.

37Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jaahuástej ɨ ímueꞌrij tɨ jɨ́ꞌreꞌen, nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, 38ajta aꞌɨ́jna ɨ tasáahua, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ cháanacaj. Aꞌɨ́jna ɨ ímueꞌrij tɨ jɨ́ꞌreꞌen aꞌɨ́ɨ mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ Dios jimi, ajta aꞌɨ́jna ɨ tuꞌpíj, aꞌɨ́ɨ mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tyeɨ́tyeristyamuaꞌmeꞌen ɨ tyiyáaruꞌ. 39Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ jájchaꞌɨɨreꞌ aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tyiyáaruꞌ. Ajta aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán tyíꞌtzaanan, aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨ jitzán antyipuaꞌrij ɨ cháanacaj, majta ɨ maj tyíꞌtzaanan, aꞌɨ́ɨ mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ u tajapuá. 40Aꞌyájna matɨꞌɨj ɨ tuꞌpíj tyéꞌejcuuxɨj mej mij jaatyáteeraj, aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyeꞌmej aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨ jitzán jóꞌvesij ɨ cháanacaj. 41Nyajta nyáaj ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, nyáaj nu huojoꞌtaꞌítyij ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ mej mij huáꞌajsɨɨreꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jeꞌej puaꞌaj huáꞌuurej ɨ tyeɨ́tyee, majta jeꞌej puaꞌaj rɨcɨj. 42Aꞌáa mu huojóohuaꞌxɨj joꞌtɨj jáꞌtaa, aꞌáa mu mij jéehua juyiinyixɨꞌɨn, majta jéehua huápuɨꞌɨj jajpuéjtzij muáꞌjuꞌun. 43Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj aꞌyan rɨcɨj jeꞌej tɨ ɨ Dios tyáꞌxɨeꞌveꞌ, aꞌyaa mu séeriaꞌaj muáꞌjuꞌun tɨꞌɨj ɨ xɨcáj aꞌájna joꞌtɨj ɨ huaꞌ vástaraꞌ tyejéꞌijtaj. Majta ɨ maj iityanamuáarajmee, micheꞌ tyámuaꞌ tyáanamuaj.

Aꞌɨ́jna ɨ tɨ aviitziꞌ tɨ jéehua tyáꞌnajchij

44’Aꞌájna joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj, aꞌyaa pu tyíꞌeen tɨꞌɨj ɨ tyiꞌtɨ́j tɨ aviitziꞌ aꞌájna tasáahua japua tɨ ajta jéehua tyáꞌnajchij. Aꞌtɨ́j pu jáatyoj aj puꞌij ajtáhuaꞌaj jaatyáꞌavaatacaꞌ, tɨꞌquij néijmiꞌi tyuꞌtój ɨ tɨ tyíꞌijchaꞌɨj aj puꞌij jáananɨej aꞌɨ́jcɨ ɨ chuéj.

Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ peerla tɨ jéehua tyáꞌnajchij

45’Aꞌyaa pu ajta tyíꞌeen aꞌájna joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj tɨꞌɨj aꞌtɨ́j tɨ tyíꞌtoꞌracaa tɨ joꞌchaꞌcan tɨꞌij jáahuoonyij tyiꞌtɨ́j peerla tɨ naa een, 46tɨꞌɨj séej huátyoj tɨ tyáꞌnajchij, aj puꞌij jóꞌraa tɨꞌij néijmiꞌi tyúꞌtoonyij aꞌchu tɨ tyíꞌijchaꞌɨj, taꞌaj ij aꞌɨ́j huánanan ɨ peerla.

Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tápiꞌnarij ɨ maj hueꞌtyée jɨn viviꞌracaa

47’Aꞌyaa pu ajta tyíꞌeen aꞌájna joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj, tɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ tápiꞌnarij ɨ maj hueꞌtyée jɨn viviꞌracaa, matɨꞌɨj jaꞌtyáhuaꞌxɨj a jáataꞌ, aj puꞌij tyoonáxcacan eetajájpuaj ɨ hueꞌtyée. 48Matɨꞌɨj quee cheꞌ úꞌvejrij ɨ tápiꞌnarij tzajtaꞌ, aj mu mij jeꞌtapísij a jáataꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tápiꞌnarij, matɨꞌɨj mij aꞌáa yoopísij joꞌtɨj joꞌhuáchij, aj mu mij huaꞌsejran, matɨꞌɨj mij huaꞌváɨxɨꞌsij ɨ hueꞌtyée maj jɨ́ꞌreꞌen, majta ɨ maj quee jɨ́ꞌreꞌen, aa mu huóohuaꞌxɨj.

49’Aꞌyaa puꞌij ajta tyeꞌmej aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨ jitzán néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij íiyan ɨ cháanacaj japua, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ u tajapuá aꞌɨ́ɨ mu iiráajuꞌun mej mij huaꞌváꞌjajpuaxɨꞌɨn ɨ tyeɨ́tyee maj jeꞌej puaꞌaj rɨcɨj, majta ɨ maj xáꞌpuɨꞌ rɨcɨj, 50aj mu mij aꞌáa huojoꞌcáhuaꞌxɨj ɨ oornaj tzajtaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jeꞌej puaꞌaj rɨcɨj. Aj mu mij juyiinyixɨꞌɨn, majta jéehua jajpuéetzij muáꞌjuꞌun.

Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jájcuaj ajta ɨ tɨ míꞌmaꞌcan

51Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Nyi sequée néijmiꞌi joꞌitéej xáꞌraa muaꞌaj?

Aj mu mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Jee tavástaraꞌ.

52Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj tɨ tyúumuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze tyihuóꞌmuaꞌtyej jeꞌej tɨ tyíꞌeen ɨ Dios jimi, aꞌyaa pu huaséꞌrin tɨꞌɨj aꞌtɨ́j tɨ jéehua tyíꞌijchaꞌɨj ɨ juchiꞌtáj, aꞌúu puꞌij tyiꞌráatɨꞌɨjcɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyiꞌjajcua ajta tɨ tyiꞌmíꞌmaꞌcan.

Jesús pu aꞌáa jaꞌráꞌaj a Nazaret

(Mr. 6:1-6; Lc. 4:16-30)

53Tɨꞌɨj Jesús jaꞌantyipuáꞌrij tɨ tyihuáꞌixaatyeꞌ séej nyúucarij jɨmeꞌ, aj puꞌij jóꞌraa, 54aꞌáa pu jaꞌráꞌaj joꞌtɨj joꞌvéꞌsej, aj puꞌij huatyóochej tɨ tyihuóꞌmuaꞌtyej huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ. Majta ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj jáanamuajriꞌ, jeꞌej mu tyoꞌtaséj aꞌyaa mu mij tyúuꞌixaatyaꞌcaꞌaj tɨjɨn:

—¿Joꞌnyij tyojoꞌrɨꞌrej aꞌmújna mu tɨ tyoꞌmuaꞌreej? ¿Tyiꞌtanyí muárɨeꞌriaꞌraꞌ puéꞌeen ɨ tɨ jɨn aꞌyan rɨcɨj? 55¿Nyi quee yójraꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ tɨ tyíꞌsiꞌchacaa, ajta aꞌɨ́ɨn náanajraꞌ ɨ Maríia? ¿Nyiquee aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ huaꞌ ihuáaraꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ Jacobo, ɨ José, ɨ Simón, ajta aꞌɨ́jna ɨ Judas, 56nyi mequee majta yéchej tajamuán, aꞌɨ́ɨmaj ɨ ihuáamuaꞌmuaꞌ ɨ maj úucaa? ¿Joꞌnyij jáꞌmaꞌcan aꞌɨ́jna ɨ muaꞌtzíiriaꞌraꞌ tɨ jitzán séejreꞌ?

57Aꞌɨ́j mu mij jɨn quee jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj jimi tyáꞌantzaahuatyeꞌen. Ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Néijmiꞌi mu tyámuaꞌ yóꞌmuaꞌraj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyíꞌxaj ɨ Dios jitze maꞌcan, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyeristyamuaꞌmeꞌen ɨ maj jamuán jaꞌchej, camu tyámuaꞌ yóꞌmuaꞌraj.

58Aꞌɨ́j pu jɨn quee jéehua tyuꞌmuárɨej aꞌájna, jiꞌnye aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee camu jitzán tyáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj.

Currently Selected:

San Mateo 13: cokNT

Highlight

Copy